Magyar Országos Tudósító, 1932. november/1

1932-11-09 [066]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 8. törvényszéki kiadás. Budapest,1932 . november 9. 3-. ZU FAYER-FUCHSÜGY /Folyt.:- .kiad áshoz ./ A tábla Szőke-tanácsa pontosan egynegyed kettőkor kezdte meg az igen nagy terjedelmű itélet kihirdetését. Az Ítélethirdetésre nagy számmal gyűltek össze az érdeklődök, akik ennek az érdekes Ui\ pőrnek minden fázisánál asszisztáltak, Fayer Sándor ügyvédjével, Beck Salamon dr.-ral jött el az Ítélethirdetésre, - mig az alperes Fuchs Leó személyesen nem jelent meg. egyedül jogi képviselőjével: Kovács Zoltán dr. kormányfőtanácsossal képvi sel tett e magát, Szőke István tanácselnök siri csöndben hirdette ki az itélet rendelkező részét, amely jóformán csak abból a z egyetlen mondatból állt, hogy "a királyi tábla mint felebbezési biróság az elaőbiröi ítéletet helybenhagyjay*-; a perköltségeket pedig kölcsönösen megszünteti," Ez a mondat voltaképpen annyit jelent, hogy Fayer, akit keresetével a törvényszék elutasított, másodfokon is elvesztette az ötmillió pengős koresetet'. Szőke tanácselnök intézkedésére ezután a két szavazóbíró felváltva olvasta fel a sürü gép Írásos lapokról az ítélet Aegokolás át, . Az indokolás felolvasása megszakítás nélkül kerek egy órát vett igénybe. Az indokolás alapos részletességgel Ismerteti a kereset tulajdonképpeni előzményeit és minden fölmerült kérdésre vonatkozóan pontosan körülha-tárolt tényállást állapit meg. Kitért a megokolás azokra a körülmények? re, amelyek között Fayer Sándor az 1921 évben a Magyar Kender, Juta és Lenipari r.t. vezérigazgatói állásáról leköszönt; pontosan vázolja az egybehívott családi tanács tanácskozásait és határozatát; a megindult egyezkedési tárgyalásokat; a nagyszámmal kihallgatott tanuk vallomásait, valamint a kihallgatott peres felek egymással megegyező, vagy egymással ellentétes állításait s mindenütt lo szűri a való tényállást. Nagy helyet foglal el az indokolásban az a rósz, amely a vaduzi .-. r. • holdingalap itassál foglalkozik; ma jd sor kerül Fayer Sándor visszatér tott, illetve felhasznált részvényeinek sorsára, illetve az ehhez a körülményhez fűződő jogi helyzet kifejtésére. Kifejti az indokolás, hogy Fayer Sándor bizonyos feltételek mellett hajlandó lett volna egyezsége t kötni: vagy az egyik gyárat akarta megkapni, vagy pedig továbbra is aktive . óhajtott résztvenni a vállalatok vezetésében, a jogairól történő lemondása ellenében.. - A felperes - hangzik az indokolás - azt állította és azt igyekezett bizonyítani, hogy a megegyezést szorult anyagi helyzetben kötötte meg; jogairól csak szorultságában mondott le.' Tény azonban, hogy erről semmiféle közhiteles érvénye, nyilatkozatot nem készített.'A királyi tábla kérdőpontokat intézett a perbeli felekhez, amelyek közül különösen jelentős volt annak a körülménynek a tisztázása - valóban szorult helyzetben volt-e afelperes á részvényeinek átengedéséről szóló szerződés megkötésekor, A királyi tábla előtt tanúvallomások hangzottak .,. el arravonatkozóan, ho^y Fayer Sándor felperesnek ugyanabban, az időpontban autói, villái, értékes ingó és ingatlan vagyontárgy^iiElílig valamivel későbbi időpontban azonban Fayer Sándor mér többek előtt panaszkodott szorult anyagi helyzetéről s ezt a körülményt tekintélyes tanuk, mint Fenyő «íiksa és Fayer Syula kormányfötanácsos, eskü alatt igazolták* .Fenyő Miksa eskü alatt vallotta a királyi tábla előtt, hogy Faya? Sándor helyzete annyira aggasztónak látszott, hogy nem is helyezett súlyt a maga részéről arra,hogy pontosan megvizsgáltassék, kettőjük közül voltaképpen melyiküknek van igaza, hanem a maga részéről is eljárt Fuchs Leónál, hogy a pillanatnyi segités, illetve kibontakozás módozatairól táigyeljon, Fuchs Leó - Fenyő Miksa impressziója szerint - meglehetősen keményen viselkedett volt sógorával szemben s ezt akkor csupán Fayer Sándor érdekében nem tette a maga részéről is szóvá, A királyi tábla vélenónye szerint az nem volt megállapítható, hogy az alperes valóban tudott volna-e Fayer Sándor szorult helyzetéről. Az alperesnek semmi része sem volt abban.,högy Fayer Sándor vezérigazgatói állásáról annakidején leköszönt, A szorult helyzetet különben is - a tábla megállapítása szerint - részben a felperesnek nem ilndennel számoló, kissé bőséges életmódja idézte elő. Az Indokolás ezután nagy részletességgel foglalkozik ujóla; a joglemondás, illetve az errevonatkozó szerződés aláírásának körülményeivel és végül is arra a konklúzióra jut, hogy Fayer Sándor nem volt olyannyira szorult anyagi helyzetben, hogy emiatt reánézve fontos jogokról és előnyökről le kellett volna mondania. /Folyt.köv./ Ky.