Magyar Országos Tudósító, 1932. április/2

1932-04-13 [063]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat, í.r" //? ' Közgyűlés 2 oldal. Budapest, 1932. április 13. / {/ /k főváros folytatólagos közgyűlése. Folytatás./ Nyolc óra előtt pár perccel trt veget a szünet és a soron lévő paragrafusnál R é vész Mihály lett volna a vita szénoka. Révész azonban meglepetésre nem az ügyrená részletes bírálatába fogott, hanem pártja nevében deklarációt intézett a közgyűléshez. Mielőtt a vitát folytatnák - mondotta Révést Mihály - pártja, a szociáldemokrata párt nevében kénytelen egy bejelentést tenni. A szociáldemokrata párt és vele együtt az egész ellenzék, - amint* ezt a közgyűlés ^minden tagja tudja - abszolút parlamentáris alapon működött közre a szőnyegen lévő ügyrend előkészítésének mvuikájában, hogy ai minél tökéletesebb legyen. A közgyűlési vitában is teljesen alkotmányos szellemben igyekeztek a tervezet egyes paragrafusain javítani. Miután azonban azt látják, hogy a közgyűlés többsége olyan szövegezéshez ragaszkodik, amely a korlátozásokban esjmegs zükit és ékben túltesz azon a fővárosi törvényen, amelynek alapján at ügyrend készült és amely törvény a főváros népének aka_ ráta ellenére jött létre, kisebbségi diktatúra utján, - es látják azt is hogy minden jogászi és polgári meggyőzés hiábavaló, a szociáldemokrata párt nem vesz reszt a további ügyrendi vitában és a maga részéről lezárja ezt az ügyet. Révész ezzel be is fejezte szavait, s a szociálderaokratapárt tagjai mint egy vezényszóra, kivcnultak a teremből. A szocialistákat nyomon követték a polgári ellenzék tagjai is, ugy, hogy a relold'II mezőnyben egyetlen egy bizottsági tag maradt ülve. AZ ellenzék kivonulásaután az ügyrendi vita néhány perc alatt befejeződött, majd a szavazásra került a sor, A közgyűlés az eredeti tervezetet most már egyhangúan elfogadta és ezzel a főváros közgyűlési ügyrendjét a főpolgármester elfogadottnak jelentette ki. A napirenden soron következő ügy a polgármester előterjesztése volt az Inségenyhitéssel kapcsolatos költségek fedezetéről. S c h u * 1 e r Dezső tanácsnok ismertette a polgármester előterjesztését, amely rámutatt arra, hogy a költ ségvetés összeállításakor még nem lehetett tel jos mértékben látni, hogy milyen keretekre kell kltágitani a segítési akciókat, bár már akkor rámutatott arra, hogy előreláthatóan több pénzre lesz szükség, mint amennyit számításba vettek. Időközben a kormánnyal tárgyalásokat Is folytatott a szükságadéból való részesedés felemelése árdkében és 6,600.000 pengő kormánytámogatást kért. Ugy látszik ez a 6,600.000 pengő sem elég, hanem minimum 8.000.000 pengős kerettel kell számolni és sajnos, ez az összeg sem lesz'elegendő az egész évi akciók lebonyolításához. 70,000 család, 250.2)00 lélek sz*rul hatósági támogatásra, él Ínséges helyzetben a fővárosban. Ezután részletesen beszámc" a segítés eddigi munkájáról az egyes akciókról, s felhatalmazást kért arra, hogy egyelőre nyolcmilliós keretben, saját Jielátása szerint irányithassa az akciókat é3 ezenkívül arra kérte a törvényhatóságot, írjanak fel a korm.anyhoz és kérjenek további 4,000.000 pengő hozzájárulás A vitában 3 t e r n Szerén volt az eldő feLszólaló, aki a szocialista párt nevében megállapította, hogy "a főváros minden lehetőt megtesz, de számos olyan feladat is hárult rá, ^aminek elvégzése a kormán feladata volna. A főváros ereje nem elegendő, ajkormány részéről pedig ne részesül olyan megértésben, ahogy kellene. Nem elégséges karitatív akci ókkal próbálkozni, komoly, szociális munkára van szükség és arra kéri a polgármestert, hogy gerincesen és határozottan hivja fel a kormányt , legyen segítségére a fővárosnak, amely a maga fteladatait száz százalékorteljesitette. Priedrlch István volt a következő felszólaló. Teljes mértékben maga Is elismeri, hogy a város vezetősége szociális téren mindent megtett, ami módjában volt. Különösen a polgármestert Akarja aposztrofálni, aki meleg szívvel és megértéssel mindig első helyen állott ezekben a mozgalmakban. /Helyeslés és taps minden oldalon. A polgármesternek igen nehéz szerepe van. Azt várjuk tőle, kreáljon állásokat, rendezzen inségakciókat, olyan dolgokat sürgetünk tőle, amik tulajdonképpen tv.lnőnek a főváros erején. Katasztrofális helyzetben vagyunk, ámi talán nem következett volna be, ha kissé más lett volna az utóbbi .esztendőit fináncpolitikája, amikor sok száz milliót elköltött az államkincstár, s amikor még évi 300 millió pengő volt o kincstári feles log, s egymásután jöttek a külföldi kölcsönök. • /F.k,