Magyar Országos Tudósító, 1931. október/2

1931-10-17 [060]

Vk GYÁR ORSZ Aí&O 3 TUDÓ S ITO 9. törvényszéki kiadás, / ~~ Budapest ,1931. október 17, ZU VAY-ÜGY /Folyt „8. Kiad ás hoz ./ •« Nem küldött örooxek Vapask pezsgőt? - kérdezte az elnök, - Egyszer küldtem néhány üveggel, - Kitől kapta? - Littkétől,, vettem is é s kaptam is. - Emiitette ön ezt Vaynak? ' - Nem. Az elnök ezután ismét a kölcsönök ügyére tért ót és ezzel kap csolatban Halasy azt adta elő, hogy több izbenadott kölcsönöket Vaynak, aki azokat visszaadta, nagyobb összeget csak 1921-beh adott, amikor Váy megnősült, az összeg ezer pengő lehetett, azután körülbelül háromezer px ppngőt 1928-ban, amikor Vay költözködött. A kölcsönösszegeket föl sem « Jegyezte, rokonok között ilyen bagatell összegeknek a feljegyzésére szükség nem is volt. - Nem is olyan bagatell összGgek ezek - szólt közbe az elnök Az ön számára talán bagatell lehetett, de Vaynak,aki tisztviselő volt, három-négyezer pengő nem lehetett bagatell összeg. Az elnök ezután ismét Halasy elé tárta a nyomozás során tett Vallomását, amely ok mwS«$tma*!mtóinh^wm szerint a Vaynak adott összegeket mégis fcsak feljegyezte. Noteszében azonban, mint tandij és kosztpénz szerepeltek az ilyen összegek, Halasy ezzel kapcsolatban azt adta elő, hogy feljegyzéseket azért kellett vezetnio,hogy tisztában legyen azzal, mit költött a la lévő pénzekből. Ha például vacsoráztak és Vaynál nem volt pénz és ' eizette az egész költséget, akkor ezt valamilyen elmen feljegyezt e me ;ánok. Arra non emlékszik,hogy miért jegyezte fel koszt­pénz vagy tanuij cimén < zekét az összegeket. Az elnök ezután a Littkével való kapcsolat tisztázására tért át. Halasy - vallomása szerint - a ma reggeli újságokból tudta meg,hogy Littkét mér ?.92o-tan megismerte a MÁV-nál, ahol annakidején mindketten szolgáltak. Valószínűleg ő mutatta be Vaynak és Littkét, támogatta Is Littkét építkezések elnyerésében és ezért Littke három százalékot aján­lott fel, Av jutalék nem a támogatásért, hanem az általa készített terv ÍT£l S 0 ICA tokért járt neki. - Ilyen magas összeg? - kérdezte az elnök. - Általában ennyit, sőt sokszor többf t'ls szoktak fizet­ni, figyelembe kell venni, hogy a leilei, hévizi és a toloncház! épít­kezések tervmásolatait teljesen ingyen készítettem. Huszonöt-harmincra tehető az ingyen készített tervek száma. Én üzletemb er. vagyok és üzle­ti előzékenységből ingyen is dolgozom, ha kell, de ott, ahol a munkámért jár valami, ós a jutalék indokolt, természetes, hogy elfogadom. Az elnök ujabb kérdésére azt adta elő x Halasy, hogy Littkét sohasem presszionálta fizetésre és ezzel kapcsolatban Vay nevét soha szóba som hozta, Littke egy Ízben valóban adott ezer pengőt, ez azonban azért járt neki, mert a vállalkozót terhelő eljárásokat, sür­getéseket, tárgyalásokat ő végezte Littke helyett. A felyemi eljárás meg­indulása után Vay vele nem is érintkezett, mert apprehendált reá teljes joggal. Nem felel meg a valóságnak,hogy Vay őt felszólította volna arra hogy bizonyos kompromittáló leveleket semmisítsen meg. - És a rokonok utján sem kapott ön üzenetet, hogy Vay pénzt kérő leveleit semmisítse meg? - tette fel az elnök a kérdést. - Vay nekem egy Ízben irt ilyen tartalmú levelet, emlék­szem, akkoriban hirtelen el kellett utaznia és e célra kért tőlem ötven pengőt kölcsön. Más, pénzt kérő levelet Vaytól nem kaptam. Lehet,hogy a rokonok ezzel levéllel kapcsolatban célzást tettek a megsemnis i tésre, az elnök ejsután a kistáilyai építkezési szabálytalansá­gokra tért át,„A vád szerint ugyanis Kistállyán az előírtnál kevesebb cementett használtak és repedt bazaltköveket épibettek be, Halasy azzal védekezett, hogy szabálytalanságot nem tapasztalt, de a felülvizsg ála­ton sem állapítottak meg ^semmiféle szabálytalanságot. A fóti őpittkezé­sekkel kapcsolatos állítólagos szabálytalanságokról annál kevésbé tud, mert a fóti építkezéshez semmi köze sem volt, - Eo hiszen az építkezés megszerzéséért kapott öt száza­lékot CzillértŐl, - szólt közbe az elnök ós nyomban maga elé szólítot­ta Czillért, aki megerősítette .hogy Halasy öt százalék jutalékot kért tő 1 e. - Lehet, higy kértem, de nem volt rá jogcímem, - mondot­ta erre Halasy. - Hát jog cim nélkül akart keresni? - Nem emlékszem már, hegy volt. /Folyt ,köv ,/M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom