Magyar Országos Tudósító, 1931. október/2

1931-10-17 [060]

fi. törvényszéki kiadás, Budapest. 1.3".» október Iv'j ZU VAY ÜGY,/Folytatás a 7-ik kádashoz./ Szemák elnök ezután azt kérdezi Halasytól ; hogy kérte-e Vay közbenjá­rását a toloncház! építkezés elnyerésénél e Halasy nem-mel válaszol, A pályázatot ubáít nyerték el, mert a legolcsóbb ajánlatot ök nyújtották be. Az elnök E .ováobiakban megkérdezi Halasyt, kegy miért nem vonták le a felajánlott io százalék ármérséklést ós egy másik ötmillió koronás té­telt^a végelszámolásból. Hala sy azt feleli, hogy cz c sak a Czillér iro­da tévedése lehet és semmieattre sem szándékosan történt, . - Ez már a második tévedés, demindig az Önök előnyére és a kincstár kárára, jegyzi meg ironikus mosollyal Szemák elnök, •* A 'vádiratban latok egy tévedést, ami viszont a mi kárunk­ra mutatkozik - vág vissza Halasy. A szétfaragotb téglákra vonatkozóan kérdezi ezután Szmemák elnök., Halasy azonban azzal válaszol, hogy szükséges volt a téglák le­faragása és ezzel nem követtek el semmiféle szabály ta lanságot, Azt ta­gadta, hogy az épület stabilitásának terhére vágtak volna el a téglákat, - Vayal belső viszonyban volt? - tér át az elnök a Vay ós Halasy közötti viszony feltárására. . Vay - Hus z év óta vagyak vele jóviszonyban.j~ Feleségem. • nő­vére}. , - Anyagi viszonyairól mit tud? - Vay ék rendesen megéltek a fizetésből, háztartásuk rendben volt, amint egy tisztviselő fizetéséből telük, •• Túlköltekező -életmódot nem folytatott^ ami fiz tési viszo­nyaival és jövedelmeivel - - nem állott arányban? - Jfcem tudok róla .Takarékos ember volt, nagy társadalmi életet élt, járt minden felé, ami természetesen kiadásokkal járt, de ez nem volt költekezés, o * • ; - Nem járt Vay.g mulatókba s nem volt ott társaségbarv.'Ozillér.• rel sem? - Nyáron, amikor családom nem volt Budapesten, együtt vacso­ráztunk Vayal és cgyizben Czillér is velünk volt, aki garzon ember. - Az ügyészségen azt vallotta, hogy néhányszor voltak együtt, - L ^et, de., erre nem emlékszem. Egy feketét megiszik az ember. vagy egy üvr • T ort, de ez még nem dáridozás, — • . • • • ' ' e-"*'. ' . •:• . ' • t . . ^/BYT/ Ön a vállalati o'sszegből öt százalék jutalékot, napidijat és útiköltséget kapott, ^z épitkezé-s ekhez. Vay révén jutott? - kérdezte z az elnöki. - A miniszter adta a,., - Hát nagyon jól tudja, hogy a miniszter csak kiadja a ren­deletet, de valójában SL Vayon múlott. Kórt ön ajánlást Vay tói? - Ajánlást mindenkitől kér az ember, lehet, hogy tőle is kértem, nincs kizárva, Az elnök ezután Halasy elé tárta korábbi vallomásait,amelyek saerint három-négyezer pengő ajándékot adott Vaynak, Halasy tiltakozott ez ellen, szerinte nem ajándékot, hanem kölcsönt adott Vaynak, ezzel el­lentétes vallomását visszavonja. Az elnök erre Isnét elébe tárta egy másik vlllomását, amely szerint tízezer penget adott Vaynak, ezt a vállá mását pedig később ugy korrigál ta, hogy tizennyolcezer pengőre tehető az az összeg* amelyet Vaynak juttatott. Halasy. azzal válaszolt, hogy soha ajándékot nem adott. Az elnök erre ismét egy jegyzőkönyvi vallomását tár­ta elébe, eszerint Halasy a nyomozást végző ügyész előtt azt mondotta: - "Az a rokoni kapcsolat, amely köz ettünk volt. nem akadá lyozott abban, hogy a nekem juttatott munkákért hálás legyek. - Hálás lehettem éa lehetek Js Vaynak, de nem anyagiakban • válaszolt Halasy, Az elnök ezután azt a kérdést intézte Halasyhoz,. vaj jen adott-e ajándékokat Vaynak, - Karácsonykor szokás volt közöttünk a kölcsönös ajándéko zás, de kijelenthetem, hogy Vay mindig gav ailé rosabb ajándékokat adott nekünk, mirmVm^mratogm mint mi Vaynak, - mondotta Halasy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom