Magyar Országos Tudósító, 1931. június/2

1931-06-11 [055]

A TÖRVíN'HHATOSivGI TANÁCS ÜLÉSE« Csütörtökön délután 5 órakor nyitotta meg az elnöklő R 1' p k a Ferenc d#. főpolgármester a törvényhatósági tanács ülését. napirend előtt dr, Cs i lléry András szólalt fel és előadta, hogy az 1929. évi 16. tc. 46. §-a alapján kiadott 2810/1931 M,E, számú kormányrendelet pontosan megállapította, hogy milyen helyek és fürdők tartoznak a gyógyhelyek és gyógyfürdők fogalma alá. Ez a rendelet a Balatonra vonatkozóan külön intézkedéseket tartalmaz, figyelmen kivül hagyja azonban Budapestet mint fürdővárost, sőt olyan intéz-kedések is vannak benne, ame-^ lyek a főváros érdekeivel ellentétesek. Ez az elbánás súlyosan érinti a főváros idegenforgalmi és fürdőpolitikáját. Bár a törvényhatóság első tisztviselője hivatott arra, hogy ennek kiküszöbölésére vonatkozólag előterjesztési tegyen, a végső döntés mégis a népjólétiminisztériumot illeti meg, A fővárosnak nincs biztositéka arra, hogy az Országos Forrás és Fürdőügyi Bizottságban a többség a fővárosé legyen és éppen ezért előfordulhat, iáogy abban a főváros érdekei ellenére tör-ténjenek intézkedések. Ha a főváros a fürdőváros elnevezést tényleg fel akarja használni a fürdőügy és a főváros fejlesztésére ós ha ki akarja használni azokat a gazdasági lehetőségeket, amelyekre a fürdőtörvény előnyt nyújt, akkor helyénvaló lenne, ha a törvényhatósági tanács kebeléből bizottságot küldenek ki, amely ezekkél a kérdésekkel foglalkoznék. Dr, S i p o c z Jenő polgármester javaslatára a főpolgármester elnöklete alatt a polgármestert, az alpolgármestereket, a városgazdasági tanácsnokot, Brédy Ernő, Büchler József, Csllléry András, Friedlich István, Harrer Ferenc, Kozma Jenő, Petrovácz Gyula, Rassay Károly ós Wolff Károly törvényhatósági t anácstagokat felkérte ezután a tanács arra, hogy a dr, Csilléry András felszólalásában előadottakkal és a fürdőváros kérdésével kapcsolatos ügyekben javaslatot tegyen a tanácsnak. Ezután számos telekszabályozási és felosztási ügyet tárgyaltak, ezeknél elfogadták a polgármesteri előterjesztést. A bérleti ügyek tárgyalásánál, auikor a pénzügyi tisztviselők BudagySngye Sportklubjának bérbeadási kérelmét ós Barcza Dezső benzinkút létesítési kérelmet további előkészítés céljából levették a napirendről. A többi telekbérleti ügyben elfogadták a polgármesteri előterjesztést, és ezzel kapcsolatban dr, Csilléry András indítványára kimondották, hogy a fővárostól telket bérlő gyárakkal és üzemekkel kötendő szerződésben előírják, hogy kizárólag magyar honosságú munkásokat tartoznak alkalmazni. Indítványát azzal támasztotta' alá Cs illéry András, hogy mindazok az üzemek, gyárak és vállalkozások, amelyek a fővárostól előnyöket élveznek, teljes joggal kötelezhetők arra, hogy a munkanélküliség némi enyhítése céíjáb'1 az üzemekben kizár. lagosan magyar honosságú munkásokat al kalmazzanak és ne folytassák azt a rendszert, hogy a vállalatoknál számos idegen honosságú szak ős egyéb munkásnak adnak kenyeret, akik elveszik a kereseti lehetőséget a nagyon nehéz sorban élő magyar munkásoktól, Kovácsházy Vilmos tanácsnok ismertetésével a Wienben létesítendő idegenforgalmi propagandairoda felállításának ügyével foglalkozott ezután a törvényhatósági tanács. Mint ismeretes, a polgármesteri V, ügyosztály huzamosabb idő cta folytatott tanulmányokat abb'l a célb.l, hogy megállapíthassa, miként lehetne Budapest természeti és egyéb szépségeire megfelelő hatásos propagandával a külföldiek figyelmét felhívni. A kérdésben az a felfogás alakult ki, hogy mint azt más külföldi államok is testek, létesítsen Budapest is az osztrák fővárosban idegenforgalmi irodát, amelynek feladata az lenne, hogy Bécsben, ebben a nagy idegenforgalmi központban az odasereglő külföldi látogatók tömegeit Budapest felé irányítsa. Bécs egyik legforgalmasabb pontján, a Kärntnerstrasse 51 számú házban sikerült megfelelő helyiséget találni, amelyet az iroda céljaira kevés kell seggel át lehet alakítani és be lehet rendezni, «