Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2

1930-12-11 [052]

RAVASZ LÁSZLÓ PÜPSÖK ELŐADÁSA A KÖLÖffíJ TxiRSASi'BBÁN ./folytatás/ Ezak után az Egyesült Államok lakos^ainak lelkiségéről beszélt íravasz püpsök, s többek között ezeket M£U» mondottal - Az amerikai ember minden gonolatát, egész eneggiáját, a fan­táziáját, a gazdasági munka, a pénzcsinálás foglalja le. Ebben a munkában nem Í3mer pihenőt, nem ismeri a lélek nyugalmát, pedig csend kell ahhoz, hogy a lélek önmagával találkozzék, s ez az, amit az amerikai ember egé­szen kifelejt az életéből,, Az amerikai ember l-lkiségéhez szorosan hozzá­tartozik a gép psziholif giája . A géppel dolgozó ember lelkét valami szédü­letes hatalómérzet jellemzői, ebben azt hiszi, hogy a gép ő saját maga. Az emberi kultúrában pe.,ig mindig az a döntő tényező, h,gy minek értékeli az ember önmagát. S itt jelentkezik az amerikai ember nagy nyomorúságai a géptől nem tud megválni és nem tud önmagának olyan értéket találni, amely minden dollártól, géptől, sikertűi mentesen felemelné egy olyan régióba, ahol az örökkévaló érték aralkcdiko Az amerikai gépkulöurábóí következik, hogy mindent tömegszámra gyártanak^ a művészi és egyéni irányok nem kapnak helyet, Pedig a világ nagysága az originalitásban található. Az amerikai em­ber minden házat egyformán épit, a tanítók egyformák, 3 őt a g yermekek,szin­te unifftrmizáltak, még^kül3ejükben is, Az újságok között sincsen különb­ség,, általában mindenből ftiányzik az individaalizmu3 jellege és a fantázia. A gép sohasem lehet irracionrli3, mert maga a ráció. A lélek megtermetté a gépet és az emberből a gép kiöli a lelket. Itt jelentkezik Amerika tragi­kuma. Itt kapcsolódik Amerika kultúrájába az Egyesült Államok asszo­nyainak érdekes 3zerepe„ Amerikában egészen különös helyzete van az asz­asonyokbak, akiket sokkal magasabbra értékelnek, mint má3 országokban. Az asszony a túlságosan elfoglalt amerikai ember számára a pihenő, a legtisz­tább 3egit3ége, a békét, minden örömöt jelenti. A kolóniákban kevés az asz­szony s ez is fokozza értékelésüket. Minél inkább Nyugatra megyünk!? annál nagyobb becsben van az asszony,^s minél Keletebbre visz az utunk, annál ki­sebb értékelésben van része a nőnek. Egészen Nyugaton, az amerikai felfogá­sú férfi a legtürelmesebb éa leghasznosabb házi állat, aki azonban minden hasznot tulajdonképpen az asszonyának hajtja 0 Statisztikai adatok bizonyltjai! . hogy hét tized részben asszonyok fogyasztják el az Egyesült Államok üzemel­nfek, gyárainak, produktumát^ az orsz íg vagyonának * * C$ • %-& asszonyok kezében van. Ugyanekkor az irodalom, a művészet szintén tulajdonkééppn az asszonyoknak termeli produktumalt. Tovább menve meg kell azt is állapítani, hogy a legnagyobb társadalmi intuíció, az egyház, tulajdonképpen szintén asszonyok által és asszonyokban él. Az asszony a közvélemény, rajtik ke­resztül lehet a leghathatósabb propagandát kifejteni. Az asszonyoknak köszön­hető a prohibició és az asszonyok fogják azTmegbuktatni is. /Elénk derült­ség,/ Az é3zakamerlkai kultúra férfias vonásai a Mammon szolgálatában . álló grandiózus vállakózásokban jelentkeznek. Az amerikai férfi megépíti a gének világát és elvész lenne„ Ebben a világban a vonzó, érzésekkel teli em­bert az asszony képviseli. Ebből k vetkezik az is, hegy a szellemi életből hiányzik a teremtő erő s Minden férfi gondolata, a technikára, iparra, pénz­keresésre áa a gépekre irányul, a női lélek marad a művészetre, a jótékonyság ra, az élet szellemi részének megépítésére. Ez magyarázza azt, hegy pl. az egéaz elemi iskolai oktatás nők kezében van\» - Amerikában a főiskolákban tulajdonképpen nők tanulnfckL., a férfiak inkább sportolnak. Ebből következik az a tény is, hogy az Egyesült Államoknak egy-két Igazán ,..x értékes kivéted lel nincsenek nagy költői, művészei és ez magyarázza azt is, hogy egész spe­ciális indokok alapján kitermelődött az asszonyi művészét, a mozi* Ameriká­ban ezért van olyan nagy tere a divatnak, amelynek ellenszere a történelem és a tradíció, amivel pedig Amerika nem rendelkezikc Az amerikai emberből hiány­zik a mélység, a tragikum gondolata, nem ért még meg arra, hogy nemes értei ben véve pesszimista tudjon lenni. Az amerikai szellemből hiányzanak az élet nagy élményei, hl&hyzik belőle a bűntudat. Ezért nem tudjuk őket egészen megért szellemű lényeknek tekinteni, bizonyos gyerekség jellemzi őket, az if­júságnak egyszerűségével, közvetlenségével, sok, sok naivitásával, ^ . A mai amerikai kultúra krízis előtt áll, - folytatta az előadó ­az amjrija^k/L lélek megmentéséről van szó és ezzel kapcsolatban az egész világ li lelkének megmentéséről, ]/ /folytatása következik/

Next

/
Oldalképek
Tartalom