Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2

1930-12-11 [052]

RÁVISZ LÁSZLÓ PÜSPÖK BESZÉDE A KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN, /folytatás./ • Az ember értékét az szabja meg, h ;gy miképpen viszonylik az örökkévalósághoz. Az egyéniségünk legmélyén kell rájönni arra, h'gy a lélek a legnagyobb kincse, a legértékesebb birtoka az originalitás a lélek sul geneais, amely fceremtő, amely crökö3, kivétel és örökö3 csoda. Ha ezt megtalálják az embere^, óceánon innen és óceánon fcul, a kultúrák válsága megoldódik. Eg ykcrszak soraa azon dcl el,hegy miben látja egyetlen lényeges kérdését. *} Ezzel fedezte be Ragy taps közben \.Á Ravasz L,szló püpaök nagyszafesáu előadását, mely után a jelenlévői lelkes ünnepíé3toen részesítették. Berzeviczy Albert rendkibül barátságos szavakkal mondott köszönetet az előadásért é3 bezárta az ülést. /MOT/Sy. KÖZSÉGI VÁLASZTÁSI HÍREK. ECKHARDT TIBOR Vá OSHÁZI POLTIKA JÖVŐ FELADATAIRÓL MONDOTT BESZEDET A KERESZTÉNY KÖZSÉGI P/RT LIPÓTVÁROSI GYŰLÉSEN. A Keresztény Községi Párt lipótvárosi szervezete csüfcorökön e3te a Lipót-köruti Stxhuck féle vendéglő külön termében tartott népes gyűlést. L • z ó r *'erenca felsőházi tag nyitotta meg a gyűlést, 3 kiemelte, hegy a városházi politikában az összes, keresztény politikusok egyesülnek a Keres tény Községi Párt zászlaja alatt, tekintet nélkül az OpTazágoa politikában elfoglalt álláapontukra. A gyűlésen M u 3 c h e k György és A c s a y Tihamér dr. b'-.3z'.dei után E c k h a r d t Tibor is felszólalt és különösen a városhzi politika jövŐ feladatairól nagy herderejő kijelentéseket tett„ Besz'-de elején elmondotta, h°gy külföldi vonatkozású elfoglaltsága miatt nem vosz részt az ak-^iv városházi politikában, de mindig lelkes harcosa kíván lenni a Ke_ resztény Községi Pártnak* A "pártnak legnagyobb erdeme, - ugymond-az, hogy tlz év küzdelmei után is még létezik. Amig a liberális,. destruktív, nagy kapitalista erdekek egyre jobban birtokukban vették az országot, ^gyedül a Keresztény Kozs'.gi Párt maradt keresztény szigetként az oriz.ágban A pártnak erénye:, éa érdeme abban is fcan

# hegy függetleníteni tudta magát mindejion káros befolyásoktól, amelyek az országban mindent kisajátítottak. A kormányzat sajnos, aemcsak, hogy nem támogatta, hanem ahol csak módjában állt, megakadályozta továbbhaladását. Az elmúlt városházi éra elatt, állandóan kompromisszumokban volt kénytelen lenni a többi pártokkal. Még a Községi P lggri Párt Í3 csak esetenként szövetkezett vele, 3Őt amikor a nag tőke érdekeiről volt szó, akkor a többi baloldali pártokkal karöltve az Egységes Köz3égi P^rt érdekei érvényesültek a Keresztény KQZ33£Í Párt intencióival szemben. A támadások azárt érték a pártot, mert nem ndfca oda magát a Z3idó nagytőke szolgálatába. Ez a párt hozta rendbe a főváro3 pénzügyeit, aminek eredménye az, hogy a fővárosnak különb hitolo van, mint a magyar illámnak. A párt JövŐ munkájánál két "öntő 3zemponttá$k kell dominálnia : az egyik, h-y a mindennapi eletet lehetőleg olcsóbbá tegye, a másik, az árucikkek árszabályozásának a kezdeményezése. A párt feladata a jövőben Budapest lakosságát olcsó term nyekkel biztosítani» Erdeke ez a fővárosnak és a g?.zdakezön3 ,gnek egyaránt, 3 ezt a fela.atot má3 párt elvégezni nem képe3 , mert mihelyt a bankérdekeket képviselő egyéb pártok jutnak szóhiz, első tevékeny a egük az lesz, n:gy kiszolgáltass ák az adófizető polgárságot a kartelleknek. Felelősségem tudatában állítom , - folytatta Eckhardt Tibor, hogy a 3zénárakat máról hónapra legalább 50 #-al lehet leazállitani éa a 3aénbányák még mindig hatalmas haszonnal dolgoznának, sőt fel is emelhetnék a munkások fizetését, kz elkövetkezendő váro3házának, mint az ország egyik le/.nagyobb szlnfogya3ztóiVnak, kezdeményezni kell a szén árának leszállítását. Ezután a többi páréokkal foglalkozott. Magyarországon - ugymfcnd - sajnos az a helyzet, h gy á hangzatos politikai jelszavak lényegükben egészen máat jelentenek. Nálunk a demokrata politika a született ssidók szervezetét jelenti, a ker. sztény térdadalom érdekeinek rovására, a liberális politika a kikeresztelkedett k^rm»'nyfőtanác30ssá lett, vagy len 1 akaró zsidók egyesülését, míg a községi polrári párt^ jelenti az egyéni érványe3ülé3 e3 stréberkodéa szervezetét es intézményes ( pártját, S /folytatása következik/