Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2

1930-12-11 [052]

RAVASZ LÁSZLÓ PÜSPÖK ELŐADÁSA A KÜLÜGYI T J^RSAS ÁGBAN . A Magyar Külügyi Társaság tudományos szakosztálya csütörtökön e3te hat árakor a társaság tanácskozó termában }*x Berzevlczy Albert v.b.t.t. elnöklósével ülóst tartott, amelynek egyetlen programmpontja R a v a 3 Z László református püspök, az-" JZVLÁX elnöki tanács tagjának az É3zakamerlkaí kultúra jellemvonásairól tartott előadása volt

0 Rendkívül előkelő kÖZÖhség gyűlt Ö3sze az Illusztris előadó tiszteletére, ott voltak: Apponyi Albert gróf, Balogh Jenő, az Akadémia főtitkára, Eöttévónyi Olivér és felesége, Lukács György v.b.t.t., Szászy Béla Igazságügyi államtitkár, Szterényl József báró, Koblovazky Lajos miniszteri tanácsos, Nuber Béla rendkívüli követ, Grosz Emil professzor, Pogány &ánöor, Steinecker Ferenc dr. egyetemi tanár, Szahlender Béla, vitéz Raics Károly, vitéz Kovéfcs Aladár; és Tánczos Gábor altábornagy ok , J/.rmay Elemér, Józan Miklós püspök, Tass Antal min. tanácsos, Rcsenberg Augu3zta

P Radisics Elemér, Juhász Andor a Curia elnöke, Tasnády Nagy András, Maslrevios Fedor tábornok és még mások. Berzevic zy Albert rövid elnöki megnyitójában meleg szavakkal kö3zönjtötte az elnöki tanács értékes tagját, az osztályülés mai előadóját, aki nemrég kint járt Amerikában és személyes tapasztalatokat gyűjtve kiegészítette az Egyesült Államok kultúrájára vonatkozó eddigi tudását és a Külügyi Társaságnak erről előadást tart. R a v a 3 z László ezután nyomban megkezdte előadásának m-gtartását, amelynek kezdetén visszapillantást vetett az Eszakamerikai Egyesült Államok gyerekkorára, a kolonizációs idJsazakra, amely már megtéri mette a maga prAmitiv kultúráját. A továbbiakban^ pspihológiai és tudományos alapokon fejtegette az Egyesült Államok népéiek kulturfejlődését, majd a jelenlegi állapotokra tért át

c Az időbeli és térbeli méretek vázolására jellemzésül azt fejtegette, hegy körülbelül 150 évig tartott,a kolonizáltdáa, körülbelül 150 éves az Északemrikaii Egyesült Államok kora, 150 eaztendő alatt a néhány sz zezer emberből 120 milliós lakosság fejlődött és ma már ott tartunk, h-gy az óriása tömegű, óriási hatalmakkal rendelkező birodalom Európát is fenyíti. Az amerikai kultúrának a fejlődésméretéhez képest gyor3 az érverése is. Chikagó ma 3 millió lakossal rendel., kezik, a százéves Pennsylvaniában valóságos bányavárosok és bányamegyék keletkeztek és a azénkrizis következtében egyszerre pusztává válik az egész felépült világ. Az egész birodalomban alig van néhány ház, amely száz évet élt volna. Ha azt tekintjük, hogy van egy kultúra, amelyben egyetlen házba i több ember lakik, mint egy közepes magyar városban, ha van eh;y olyan kultfcra, amelyben egyetlen városnak több a lakosa, mint Hollandia, Svajz* Norvégia és Magyarországé, 3 ha vannak olyan cégek ebben a kultúrában^ amelyek üzemükben annyi embert foglalkoztatnak 3 olyan nagyö3szegü tokét Invesztálnak, amelyek szinte elképzelhetetlenek egy európai számára, mert ezek az intézmények méretre nézve úgyszólván nagyobbak mint az egész Budapest, - akkor egészen bizonyos, hogy olyan méretekkel találkozunk, amelyekkét össze sem hasonlíthatunk az európai kultúrának 3okkal kise eb életformáival. Ha ezt tudjuk, arr következtethetünk, hogy az egyéni lehetőségek is sokkal tágabb teret kapnak, mint az európai kultúrában és a siker is másképpen adózik, mint nálunk. Az Egyesült Államok az óriási munkát, az egyetlen nagy vállalkozást, a monumentális nagy gépeketet, amely hallatlan^nagy területen végzi a maga alkotó munkáját, egy ősi emberi ösztön, a pénz az a nyagi javaS: után való hajsza mozgatja,S meg kell vallani igen gagy eredményekkel végzi ezt a munkát. Ma a világ :' :x aranykészletének lognyagoh.b része Amerikában van. Többmint 42 ezer milliofaos van az Egyesült Államokban, 1925-bon az adóalap, amely tulajdonképpen kamatok éa dividondákon nyugszik, öt milliárdról 8 milliárdra emelkedett, tehát egy év *latt 3 milliárdos az értékszü! kené3« Olyan nagy vállalkofcás és olyan nagy üzem ez, amelyhez fogható egységes vállalkozást sehol a világon nem találhatunk. C3ak egy példáról beszéljünk, Ford gyárát az jellemzi, h-gy saját erdejéből hrzza a fát, 3aját bányáiból bányássza a nemes ércet, saját hajóival éa saját vasútjain szállítja az árut és a gyáraiban készülnek a szüksége szerszámok és anyagok is, és amis rendkívül lényeges a legnagyobb fogyaaztétáboraa saját személyzetéből kerül ki. IlyEn körülmények között szinte lehetetlen,, % a vállalkofcási csőd, n gazdasági elvérzés

0 <Pf / Folytatása következik/