Magyar Országos Tudósító, 1930. december/1
1930-12-02 [051]
AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÍ MAGYAR CSOPORTJA ELEGEDET LEN HZ UNIÓ MŰKÖDÉSÉVEL/* BESZÁMOLÓ ÜLÉS A LONDONI KONFERENCIÁRÓL. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja Berzeviczy lbert v.b.t.t. nyugalmazott miniszter olnöklésével ma délelőtt ülést tarott, amelyen résztvettek az elnökön kivül: Apponyi Albert gróf, Szteréyi JÉzsef báró, Kállay Tibor, Pékár Gyula, Hazay Samu báró, Tomcsányi ilmos Pál, Antal Géza, Ilosvay Lajcs, Melczer László, Illés József, Madaassy-Beck Hyula báré, Erődi-Harrach Béla, Konkoly-Thege Kálmán, F.Szabó éza, Hódcssy Gedeon, Gerlóczy Zsigmond, Temple Rezső, Mattá Árpád, és még zámosan mások. -Berzeviczy Albert elnök napirend előtt kejeLetes szavakkal emlékezett meg Orosdy -Fülöp bár£ haláláról, akinek emékezetét a magyar csoport jegyzőkönyvileg is megörökíti. Az ülés tárgya beszámolás volt a londoni interparlamentáris onferenciárcl. Berzeviczy Eelnök Radislcs Elemér főtitkári jelenéséhez fü zve szavait, megállapítja, hogy a londoni konferencia a külsőégekben kedvező volt, eredményekben azonban nem mondható túlságosan gazagnak. A fő eredményt a trösztök és kartellek kérdésében könyvelhetjük el, int amely kérdésnél egyhangúan elfogadták Szterényi József báró lŐadói javaslatát, akire bizták : . ..ennek a problémának mint • pedig az jon^n napirendre tűzött agrárproblémának további irányításét is. Részleteebben rátér a lefegyverzés kérdésére és sajnálattal állapítja meg, h-gy ez kérdés nemcsak állandóan stagnál, de még az Unió keretén belül sem slerült a lefegyverzést előkészítő bizottság munkásé-igának befejezését sürető határozati javaslatot, az Unió tanácséval elfo*gadtatnl. Illés József mindeneklőtt köszönet^ mond az elnöknek és konferencián részt vett valamennyi csoporttagnak, h^y a Konferencián va~ c intenzív részvételükkel és felszólalásaikkal dicsőiéggt szereitek a mavar névnek. Különösen Berzeviczy Alberta Al3fegyverzé3 kérdésében elhangott beszédéért mondott köszönetet, mint amely őszinte mélv hatással volt gyülekezetre és időszer_,üen kapcsolódott IHenderson és vlspount Cecil f Chelwood felszólalásaihoz. Majd áttérve a konferencia tevékenységének Irélatára, felvetette a kérdést, valóban lejárta-e magét az interparlamenáris konferencia, mert hiszen a konferenoia^hiába hozták oda tuűásukat, unkaké^sziégüket, vita nem volt, a főtitkárság gondviselésszerű tevékenyege azt mindgégig gondosan kiküszöbölte, A vita hiányéban látja okát annak, ogy a tanácskozások Irént mindinkább csökkenőben van az írdeklődés és * égén oda fogunk jutni, hogy az Interparlamentáris Unió a jövőben csak azt Dgja elhatározni érni, amit a főtitkárság, a Nemzetek Szövetségével va^ó lőraetes tanácskozása alapján megenged. Válságos iőőket élünk, de fontos, pszichikai momentum, hogy bízzunk a jövőben és higyjünk uj utak lehetőégében. Véleménye szerint éppen az utak keresése volna az I n terparla^mentáLs Unió uj feladata, mint amely szerv a Nemzetek Szö,vétségénél szabadaban vitathatná meg a valamennyiünket érdeklő problémákat. E tekintetben kezdeményezést a csoportnak kellene kezükbe venniök, mert valamennyiünk r-deke, hogy az Interparlamentáris Unió fennmaradjon, sőt működésében leheőleg uj életet leheljünk,, Hivatkozik a Népszövetségi LJ.gák. J Uniójának Iködésére és az annak az agilis vezetősége által el-:rt erkötesi eredméfekre* Végül sajnálattal állapítja meg, hegy a magyar szociáldemokraták írlamonti csoportja nem vett részt a londoni konferencián, amikor pedig tt alkalma lett volna arra, hogy az egy felfogásban lévőkkel közvetlen ?intkezésbe lépve,^ segítségére legyen a magyar ügynek. I 11 és József felszólalását hosszabb vita követté, amelyín részt vettekJÁ. p p o n y 1 Albert gróf, Berzevic zy Albert, zterényl József báró, Pékár Gyula és E r ő d i-H a r r a ch &la«
