Magyar Országos Tudósító, 1930. december/1
1930-12-02 [051]
AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ ÜLÉSE. /folytat ása 1./ Szte,rényi József toáró szerint az Interparlamentáris Unió tevékenységét illetőleg a magyar csoport tagjai között nincsen^vélemény eltérés. Miként a Nemzetek Szövetsége, véleménye szerint, a győztesek hivatalos szervezete, akként ma már az Interparlamentáris Unió a győzteseknek nem hiv^tafcs szerve. Kifogásolja azt az irányzatot, hogy minden kényes kérdésben mellőzik a döntést, ugy hogy az U n ió tevékenysége már csak kirándulássá sülyed, midea'i komoly cél nélkül. Ami a csoportok, illetve nemzetek kiötti érintkezést Illeti, a „nemzetek szövetségének kebelén belül, ez még valamennyire megvalósul, ellenben az Interparlamentáris Unió kebelén belül ennek Í3 telejesen hiányát érezzük. Az egyes nemzetek kiküldöttet-'mindvégig elszigetelt csoportok maradnak, tehát nincs is mód arra, hogy valamelyik kérdésben a csoportok közötti együttműködés kialakulhasson, Javasolja, hegy a magyar csoport valamennyi fontosabb probléma val a jövőben az eddiginél intenzivebben foglalkozzék és e munkásságát illetően, szerezze meg a kormánynak a támogatását is. P e k ár' Gyula elismerését fejezte ki Illés Józsefnek felszólalásáért, idézi Lakatos Gyulának elmés megállapítását, hogy ma valósággal interparlímentéris krízisről lehet beszólni és rámutat arra, hogy az Interparlamentáris Unió nem tudta 1 • a Népszövetségi Ligákhoz hasonlóan eléggé függetleníteni magát a Nemzetek Szövetségétől és szinte fiókja lett a genfi szellemnek. Az Interparlamentáris Unió dicsőséges hagyományai ^követelikiy hogy az Unió ettől a szellemtől függetlenitte3sék,ugy látja,a főtitkárság befolyása döntően érvényesül az Unió vezetésében és a jövő feladatának tekinti, hogy elősegíteni igyekezzünk a különböző nemzeti csoportoknak az eddiginél intenzivebb együttműködését. A p p o n y i Albert gróf rövid beszédében szintén annak a véleményének ad kifejezést, hegy a helyzetet mai állapotában hagyni nem le het. Ismerteti felfogását, különösen a lefegyverzéssel kapcsolatban, a nemzetközi politikai helyzet mai alakul ás áré lm,, ugy szintén felfogását a magyar C3oport követendő eljárására vonatkozóan. Erődi Harrach Béla berlini tárgyalásainak részleteit ismerteti, nemzetközi * Kutató Intézet létesítésére irányuló javaslatával kapcsolatban és ugy látja, hogy különösen a kisebbségi kérdésben kellene mind a népszövetségnek, mind az Interparlamentáris Uniónak kötelességét az eddiginél intenzivebben teljesíteni. Berzeviczy Albert elnök ös^egezte a vita eredményét, különösen a magyar csoport által követendő eljárást illetően, egyben felkér, te . Illés Józsefet a kermányhoz intézendő felterjesztés szövegének megállapítására. Szcyétette az elnök a londoni konferencián résztvett szociáldemokrata képviselőknek azt a határozati javaslatát, mondja ki az elkövetkező interparlamentáris konferencia a kisebbségek valóban szabad együttműködése érdekében, hogy mindazokban az államokba©,ahol ez még nincsen meg, hozassák be az általános^titkos szavazati jog. E határozat éle természetesen Magyarország ellen irá^njál és különösképpen éppen a német csoport tagjai vállalkoztak arra, hogy'ezt a határozatot a konferencia elé terjesszék. Szébakep rült még a jövő évi október havában Bukarestben tartandó interparlamentáris konferencia, végül pedig a magyar csoport az elnök javaslatára köszönetét fejezte ki Radi3ics Elemér főtitkárnak és Görgey István országgyűlési kép/ viselőnek a londoni konferencia körül kifejtett tevékenységükért. /MOT/B. \
