Magyar Országos Tudósító, 1930. december/1

1930-12-01 [051]

HONA JÓZSEF SZOBRÁSZMŰVÉSZ ÜNNEPLESE * A Nemzeti Szalon művészeti egyesület választmányi ülést tartott, amelyen megjelentek Kertesz Ki Rcbert li< államtitkár, a művészeti ügyosztály vezetője, dr. llosVay Lajos államtitkár az Akadémia máscdelnöke

} dr. Battemerg Lajos államtitkár/ dí»-. Tihamér Lajos miniszteri tanácsos, Glatz Oszkár, . . ... Horvai János, Nádler Róbert, Teles üde, Tornyai jánoc, Benkhardt Ágoston és Szentgyörgyi István. D é r y Béla igazgató be jelf.ntette a Szalon jövő évi programmját, majd Gellért Jenő alelnök meleg szavakkal méltatta azt a művészeti munkásságot, amelyet Róna József nemcsak a maga művészeti, hanem az egye te *• mes magyar művészeti fejlődés érdekében évtizedek óta kifej tett., éj- átnyuj totta a Nemzeti Szalon aranyérmét, amelyet a művésznek az erre hivatott díjkiosztó bizottság az Árpádházi Szentek Modern Egyházművészeti Kiállításán szerepelt hatalmas szoborkompozíciója alkalmából Ítélt neki, amelyet a Nemzeti Szalon 36 éves fennállása alatt eddig csak László Fülöp Elek, Zemplényi Tivadar, Kórosfői-Kriesch Aladár, Horvai János, Pentelei Molnár János nyertek el. Kerté.s z K. Róbert h- államtitkár a Magyar Országos Képzőművészeti Tanácsba maga nevében is gratulált, a melyre Róna József meghatottan')köszönte meg a müvésztársadalom részéről ért megtiszteltetést, /MOT/B. ^'\xx.íi^ix-tt es EGYHÁZI HÍREK MILTPN SZOLGÁLATOKÉIT KAPTA SÖDERBLOM ÉRSEK A NOBEL-BÉKEDÍJAT. A magyar lapok elmondották már a Nobei-békedij ezidei nyertesének, Söderblom svéd evangélikus érseknek főbb életrajzi adatait, de talán még érdekesebb, mit tett a hercegérsek - a világ protestantizmusának ilyen elmen egyedüli főpapja - eddig a világ békéért. Söderblom 1914-. májusa éta tölti be a svéd evangélikus érseki méltóságot, mint annak első viselője. Az uj érsek már 1914. őszén felkérést iTntézett az. összes országok egyházi vezetőembereihez, "figyelmeztessék a népeket, hogy a háborúnak ne essenek áldozatul azok a kapcsolat ok, amelyek bennünket KrÍ3ZtU3hoz fűznek". 1917. végén nemzetközi egyházi konferenciát hívott össze Söderblom érsek Upsalába, egyes országok képviselői azonban nem kapták meg kormányaiktól az odautazási engedélyt, s Így csak a semleges államok egyházi férfiai jelenhettek meg a konferencián. A tulajdonképpeni békemunka megindulása 1919-re maradt, amikor - az összeomlás után első^lzben -,az Egyhazak Nemzetközi Jóbarátságának Világszövetsége keretében, a hollandiai Wassenaer volt színhelye az érsek által megindított, békére törekvő megbeszéléseknek. 1920-ban,a svájci, beatenbergi konferencia már az európai egyházak anyagi segélyezésének kérdését is felvethette, s hosszú éveken át ez a segitőakcic volt az egyetlen összekötőpkapocs a kontinentális egyházak között, s ugyanennek az intézmények köszönhető, hogy az amerikai keresztyénség érdeklődését sikerült felkelteni az európai egyházi viszonyok iránt, Söderblom érsek korszakos kezdeményezése lett az az akcic, amelyet a Gyakorlati Keresztyénség Mozgalmának nevezett el.Ez a szövetség 1925-ben Stockholmban, 1924-ben Lausenneban azzal a céllal gyűjtötte össze o» keresztyén egyhazak vezéreit, hogv tisztára társadalmi együttműködésre találjon plattformot a különböző vallásos alakulatok között.Ez az intézmény, a római $zentszék^sajnálatos elzárkózása miatt eddig ném érhette el célját, azonban a harmadéve tartott prágai konferencia már^nagy lépesekkel vitte előre a nemes gondolatot. "Az ismét egyesitett egyház és Leresztyénség eszméje nemcsak isteni parancs, hanem szent, elodázhatatlan Kötelesség is.%- mondotta ezen a nagygvülésen Söderblom érsek.Törvények és rendelkezések többé-kevésbbé mindig hatástalanok maradnak, » igy folytatta a nagy egyházi vezér, ha az emberek szivében a jóakaratot és az egymás iránti megértést általánossá tenni nem tudjuk.Kölcsönös bizalmat kell ébresztenünk az ogyes társadalmi osztályokban,mindanynyiuk közös érdekei iránt .Söderblom érsek békemunkála mes naprv iövőre • hivatott. /MOT/F. J-t tsj j