Magyar Országos Tudósító, 1930. november/1

1930-11-10 [048]

SZÁSZY BÉLA NAGYSZABÁSÚ MEGNYITÓJA ÉS MENDELÉNYI LÁSZLÓ ÉRDEKES ELŐADÁSA Á JOGÁSZEGYLET KÖZGYŰLÉSEN. A Magyar Jogászegylet vasárnap délelőtt tartotta az^Ügyvédi Kama- *• ra dísztermében évi közgyűlését, amely a tagok élénk érdeklődése mellett folyt le. Jelen voltak: Szászy Béla igazságügyi álamtitkér, elnök£ Wlasslcs Gyula a felsőház *.../- elnöke, Juhász Andor a

1 kúria elnöke, Oszwald István, a'kuria más odelnökeVHottonbiller Fülöp államtitkár,Benedek Sándor a közigaz gatá3i bíróság másodelnöke, S/;trache Gusztáv dr. főügyész,Ráth Zsigmond dr. nyűg .kúriai, másodelnök,Nagy Emil v. igazságügyminiszter, Pap József, az Ügyvédi Kamara lnöke,Apáthy Jenő ezredes, a legí*l3obbi törvénys zek tanácselnöke,Aczél Imre koronaügyéűzhelyettes, Kéler Béla,Fabó Zoltán főügyészhelyettesrk, Lukács Jenő dr. a kir.törvényszék elnöke,Papp István,Fodor Ármin,We5termáyer Vidor kúriai tanácselnökök, Sichermann Bernát, Lányi Marton, Blauner Mór kamarai főtitkár, Folkmann Jenő,Simó Balázs táblai tanácselnökök., vitéz Boronkay István,Auer György,Bary Zoltán^ügyésza^gi alelnökök, - . -.:.í.-. ezenkivuI%ok előkelő hivatali ál l-ásu'

y bír ó^évos ügyvédek közül számosan. 7 Íío*> uj-ési* A közgyülés/t Szé3zy Béla államtitkár,, a Jogászegylet elnöke nyitott" meg nagyszabású beszéddel, amelyben főképen a nemzetek jogi egységének prob lémájával foglalkozott és érdekesen világította meg a kérdés .jelentőségét. A megnyitó kezdetén kegyeletes szavakkal elparentálta a Jogászegylet halottá Pollak Illést,König Vilmost. é3 Papp Dezső államtitkárt, majd az elmxjt. év mu kásságáról adott ismertető képet, utalva arra a nagyarányú érdeklődésre^ amel a magánjogi törvényjavaslat tárgyalásánál megnyilvánult. A -továbbiakban az elvégzendő munkát körvonalazta. V * (1 - Ha általában nehét. feladat jó.és helyes jogot alkotni, annál nehezebb 5&a , amikor az emberi társadalom telve van a legkülönbözőbb ellentétes törekvésekkel és népboldogító eszmékkel, - mondta többek között Szászy államtitkár, -akkor, amikor a világháborút követő igazságtalan békekötések megren ditették az embereknek azerkölcsbe .és igazságba vetett hit ét,megmérgeznék a nemzetek közötti viszonyt,' meghasóriást,köles önö3 bizalmatlanságot és ellenséges érfcületet ébresztettél; bcnnűe egymás iránt és aláásták a .nemzetek k zösségének és e gyüt térzé3ének gondolatát .Épen ezért alig lehet a társadalom mai zűrzavaros eszmei és érzelemvilágában megkeresni azt, arai a•jövőre nézve biztos é3 sima utja lenne az emtoer életéhek. Klein Ferenc helyesen $egyz

.

i ~ folytatta Szászy dr. - "a jog minden békés célt szolgáló intézményünk között ^ a leghatalmasabb,, amolynek ato-eze legsúlyosabban nehezedik ránk. Lényeges átalakulás érezhető magának az államnak fogalmi körében is, meiync szervezetére,céljaira és feladatira nézve uj eszmék és törekvések érvénye sülnek. Ha csak azokat az eszméket tekintjük,amelyek szerint a szocializmus, a fasizmus' .és a demokrata társadalmi törekvések különböző irányai 'kívánjak ~ az állam fogalmát, szervezetét és ieladatait átalakítani, szembetűnő, hogy hz ! államélet terén a jog alapvető eszmédnek forradalomszerü átalakulása folyik, / ~ A fejlődés szempontjából különös jelentőséget nyertek a Nemzetek Szövetségének megalakulásával kap3olatos terekvések a nemzetek jogi egységének megvalósulása szempontjából, A Nemzetek Szövetsége a nemzetközi jog /Folytatása következik*/ < , • . • ..... - - : '..' . •.-'',,''-