Magyar Országos Tudósító, 1930. november/1
1930-11-10 [048]
/A Jogászegylet közgyűlése. Eolytatús. 1,/ > maga egészében való kodifikálását céljául tűzte, s ennek megválóéit ás ás a, illetve tanulmányozása céljából bizottságot küldött ki. A _ bizottság három kérdésben jelölte'meg a nemzetközi jogszabály. egyezménybe foglalás szempontjából számbavehető tételek körvonalait. Ezek; - Az államok nemzetközi jogi felelőssége a külföldieknek okozott kár>ötért, - a parti tenger vagyis a tengernek a fft rti állam teljes felségjoga alá tartozó sávja és a. szabad tenger között lévő rÓ3ze,- a többes állampolgár s ág eseteinek kiküszöbölése. Ezek a kérdések azonban még nem értek meg az egységes szabályozásra Azt lehet ugyanis megállapítani, hogy az egyes államok a j ogi téren is meglehetősen mereven ragaszkodnak felfogásaikhoz,aminek talán a pa". i •-•ikai téren mutatkozó bizalmatlanság és ellentét az oka, amiből következik, hogy a nemzetközi jog kodifilákásónak bekövetkeztére még jó sokáig várhatunk* A Nemzetek Szövetsége bár nem valósítja meg a nemzetek teljes jogi egységet,, azzal] hogy a nemzetek közösségének szilárd jogi formát adott, a jogfejlődés tere: olya* nagyjelentŐ3Ógü eseménynek tekintendő, amelyet nem lehet kellőképen méltányolni. Szászy Béla a továbbiakban a nemzetek belső jogának egységasitéséro: b síéit és azt hangoztatta, hogy ezek a törekvések a világtörténelmi fejlődós- -irányában haladnak és összhangban állanak az emberi közösség gondolatával, amely az emberiség életét a nemzeti elkülönülések közöttj'is a művelőéi T előhaladásában ösztönszerűleg is mindenkor uralta. - Sorunk jogfejlődésének irányát jelző e3 znék éá törekvések között kell megemlítenünk a jog egyszerűsítésére irányuló törekvéseket is mondta ezután az elnök.-Ezek a törekvések nem elszigetelten,csupán hazánkban, hanem más államokban i3 • mindinkábV el "térbe lépnek. A Jogászegyletnek a jogfejlődés irányának figyelemmel kiróróse mellett a hazai belső jog továbbépit nek és fejlőd-és enek érdekét ás követelményeit is állandóan , s különös figyelemmel kell tartani , s ennek a célnak a szolgálatában folytatni kell a magánjogi törvényjavaslat részletes vitáját és elősegíteni a mielőbbi kodifikálást. Ezekkel a szavakkal fejezte be Szászy Béla ál.amtitkár megnyitó bősedét, amelyet a jelenlévők hosszasan megtapsoltak. Nyúlászy János számolt be ezután egy pályázat. ; eredményéről, majd a különböző jelentéseket fogadták el. Uj-' számvizsgálóbizottsági tagok lettek: Ambrózy Gyula,Mark s Olivér és Vinczenthy Gusztáv dr. Következett a tárgysorozat utolsó poltjaként Mendelényi László dr. kúriai biró "Az angol büntető igazságszolgáltatás és a mi egyszerűsítési törő vésőink" cimü előadása. Mendelényi dr. a nyár folyamán Londonban járt és h-sszasan tanulmányozta az ang?l igazságszolgáltatás szerveit ós gyakorlatát, s a tap sztalatairól számolt be előadása Keretében. Bevezetőül összehasonlítást tett az a.igol és a, magyar jog alapvető tényezői között és megállapította, hogy 3 ok lű * ení ^** mutatkosatt.a nagy brit nemzetes a magyar jogszolgáltatás között,nemcsak a Magna Carta és az Aranybulla, hanemha XVII- és XVI Ii század idejében ia . Később azonban az osztrák és német behatás folyta eltávolodás következett be. A törekvés azonban megmaradt bennünk, hogy az angol igazságszolgáltatáshoz hasonló egyszerű és jobb jog alakuljon ki nálunk is. Az előadás további részében Mendelényi László dr. tanulmányának statisztikai adatair ól adott érdekes szemléltetőt. A magyar és angol bíráskodásiatafcis ztika összehasonlításából megállapította, hogy a 5ö milliós Anglia és Wales tartományban sokkal kevsebb a bűnügyi tárgyalás mint a nyolcmilliós Magyarórazágban.1925-ben például Angliában 8oeo ügy került tárgyalásra, ebből 6óoo volt a marasztalé Ítélet, nálunk 3oooo ügyből 23.on 0 volt marasztaló, 7c •~o felmentő. Az Ötször né»wsebb Angliában tehát három és f szer kevesebb volt az tigyförgalotr l»n> ftnA a* ^'ÍLf^í ?ÍJfl bűncselekmények sorában Angliában 318-at, nálunk 8o8-at Ítéltek el 1925-ben. Ezzel szemben a szemérem elleni bűnügy nálunk volt kevesebb: 283, Angliában pedig 22o5. na AZ egyszerűsítési tendonciárval foglalkozott ezután az előadó, es ennek kapcsán megemlítette, hogy .ngliában nincs a felebbezési rendszer olyanfokon kifejlődve, mint nálunk. Például 1923-ben 578.ooo eset után 312?*;l e Í ente \ tek 1X3 Jelebbezést, nálunk mindig óriási a felebbezési arányazám.Ig 1925-ben mig A ngliában 52o.-oo közül 237- fél faOabbazett nálunk 37.ce 0 itelet k zul lr.o^o esetben volt felebbezés. ' ~. Jkf>/> ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Folyt, köv./ í|
