Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2

1930-10-20 [047]

- A felhozott belföldi és nemzetközi eszközökön kívül igénybe kell venni természetesen mindazokat az eszközöket, amelyek a magyar mezőgazdaság termelésének bizonyos átréllitása • és az exportfejlesztés é rdekében a mai nehéz viszonyok között szóba jöhetnek, A mórkázási törvény, amelyet a földművelésügyi miniszter ma benyújtott ebből a szempohtbóL rendkívül fontos. Látjuk a világpiacon, hogy ma már az összes, tőlünk Nyu- •• 'gátra fekvő exportállamok úgyszólván csak márkázoot mezőgazdasági cikkekel konkurrálnak a piacon, mert csak azok a cikkek képesek konkurrálni, amelyek államilag védett qualitással birnak. Meg vagyok győződve, hogy c szisztéma kidolgozása révén mezőgazdasági exportunkat lényegesen fejleszthetjük, ámi a mezőgazdaság átállítását illeti, e szempontból nagyjelentőséggel bir majd annakidején, hagy nagyobb állami kölcsönt legyür.k képesek kontrahál- • ni. Hiszen ezt elsősorban arra kell felhasználni, hogy közgazdaságunkat újból akoióképessé_ fokozzuk fel, M r és ennek keretén belül a mezőgazdasági árak nívóját is emeljük. Itt van például a tejtermelés fokozásának, a tej, vaj és sajttermelés exportjának fokozása - gondolok a sertéstenyésztés fejlesztésére és a sertésexport fokozására. Mindezt megfelelően organlzálnl, megfelelő hitel nélkül,nem lehet. Szaporítani kell a mezőgazdasági szeszgyártást, mert ezáltal akcióképesebbé t esszük a mezőgazdasági birtokosokat; itt van többek között a tagosítás kérdése és száz más kérdés, amelyekhoz mind pénz kell. amelyet csakis nagyobb államkölcsön felvété].ével fceremthotünk elő. - Áttérek a hltelkrifcls tárgyal—ásáraj ez mindnyájunkat érint, elkedd^e az államtól, folytatva a gazdák, Iparoson és a kereskedőn, le a társadalom utc] só tagjáig^ mind érezzük a hite] felvevési képesség nehézségeit, a kamat magasságát, a hosszúlejáratú hitelek hiányát, A >.ágai megegyezés lehetővé tette egy államkölcsön • kontrahálását. A mai napig nom vettük fel ezt a kölcsönt, dc nem azért, mint ahogy azt egyes ellenzéki politikusok hirdetik, hogy ennek politikai nehézségei volnának; semmiféle politikai nehézségek nincsenek e téren, Magyarországnak közhitele a külföldön ma is jobb, és aki mást hirdet, a magyar közhitelnek nem tesz szolgálatot annyival is kevésbé, mert állításai nem felelnek meg a valóságnak. Tehát nem vettük fel a kölcsönt, egyfelől formális nehézségek miatt, mert a francia parlament csak most ^sszel fogja ratifikálni a hágai megegyezést. . E körülmény mögött sem rejlenek politikai okok. hisz Franciaországnak épp oly érdeke, hogy a hágai megegyezések mentől előbb perfektuálva legyenek, mint nekünk, nort különben a Young-terv sincs perfektuálva, Csupán a parlamenti technikának bizrnyos okai akadályozták eddig a ratifikálást. Nem vettük fel az állaírikÖlcsönt, mert nem tartanék helyesnek, hogy oly módon vegyünk fel egy kölcsönt, amely a magyar közhitelnek a külföldön nem volna javára, k, külfölden máma nem kedvező a helyzet hosszú lejáratú államkölcsön elhelyezése szempontjából. Ez mindenkire nézve egyformán igy van. Nem akarok bővebben kiterjeszkedni az okokra, jeleztem azokat már, de minden esetre várnrim kell addig nyugodtan várni, amíg olyan feltételét lesznek a pénzpiacon, amelyek egy államhltel szempontjából elfogadhatók, és a mostani állapotnál kedvezőbbek. Várnunk kell erre, mert átmeneti hitelek, előlegek felvétele ma is lehetséges tudomásom szerint. Ez irányban tárgyalások folynak és semmi esetre sem fogunk oly helyzetbe jutni, hogy egyik napról a másikra hiány álljon be azxállarai szükségletek szempontjából, ^rról gondolkozunk és azirányban folynak a tárgyalások, hogy olőloghitelhez jussunk addig,, amíg meglesz a hosszú lejáratú hitel oly előleghez, amely a mai szükségletelmek megfelel. Az állam invesztíciós tevékenységében nem fog fennakadás beállani, a pénzügyminiszter tud is és fog is .gondoskodni az esz kezelőről, amelyek ennek a biztosítására szükségesek. /Folyt.köv,/