Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2

1930-09-15 [045]b

EGY SZ03RÁ3ZMŰVÉSZ KÁRTÉRÍTÉST KÖVETEL AZ ÖSSZETÖRÖTT SZOBORÉRT. Zólyomi Zicrlich Rozső szobrászművész kártérítési pert indított a kir. kincstár ollón 2600 pengő erejéig. Zoly%i Zierlich 1928-ban a genfi nem­zotközi kiállításra beadta "Kigy'k" cimü faszobrát, a szobor azonban el­törött 6s ezért az általa megjelölt órtéknok 2500 pengőnok birói megíté­lését kori. Rag' J'zscf dr. törvényszéki bir ma tárgyalta a szobfcász­müvész perét. A kir. kincstár képvis eletében Toronyi Béladr. kincstári ügyész terjesztette elő a keresőitől szembeni védekezését. Eszerint váll­ban megsérült a szobor, azonban "Kigy'k" korántsem képviselték azt az értékot, amolyot a művész 2500 pen^bon tüntetett fol, A jogtanácsos sze­rint a müvészok müveikot mindig felértékelik s ebből az árb-1 ha komoly vásári'r 1 van sz ,mirdonkor szívesen csődnek is. A szobor egyébként biz­tosítva volt, amire a kiállítási szabályok értelmében a kiállít, művész" volt kötelezve, azonban a királyi kincstár, minthogy nemzetközi kiálli ­tásri.l volt BZCj vállalta a biztosítást azzal, hogy a biztosítási összeget a művész tartozik fizetni. Amikor a szobor eltörött,.Dóry Béla, a kiállí­tás biztosa fölszclitotta az Első Magyar Általános Biztosítót, a kár Összog megtérítésére, a biztosit' társaság azonban szakértői vizsgilat alapján csak 6C0 pengőt volt hajlandó fizetni. Az volt a biztosit- érve, hogy a szobor összerág-szthat'., tehát eladhat, és igy a szobrászművésznek 600 pengőnél nagyobb összegű kára nom származott. Dóry Béla közbonjárás ára a társaság végül is 120C pengőt volt hajland. az összetört szobor után fizetni, mint­hop-v azonban Zólyomi Zierlich Rozső ezt az összeget nem volt hajland" el­fogí!íiija pénz bírói letétbe korült. A kincstár képvisolőjo bizonyítást a­jánlott fel arra venatkez lag, hogy a müvészok a kiállított tárgyak ér­tékét maguk szokták meghatározni és arra is, hogy a biztosítási Szabályok értőimében a művészek maguk kötelesek a biztosítási összeget megfizetni. A szobor értékmcgállapitásának kérdésébon Kisfaludy Stróbl szobrászművész szakértői noghallgatását indítványozta, ezenfelül Dóry Béla ós Kertész K. Róbert h. államtitkár tanukénti kihallgatását is javasolta. Dietz István dr. a felperes ügyvédje folsz lal.sában azt han­goztatta, hogy a művész éaját müvét maga tudja a legjobban értékelni, ami pedig az összoragasztás és ilyirv ácn val.'. értékesítést illeti^a felperes ügyvéd szerint az ilyen eljárás egyszerű csalás volna, mert a laikus vá­sárlót ilyenm.don megtévesztenék. Rag' József dr. elrendelte a bizonyítást a katalógusba meg­jelölt értékekre, a biztosítás körülményeire és arravonatkozóan, hogy meny­nyit ért a "Kigy K" szobormunka. Kisfaludy Stróbl Zsigmond szakértői vé­leménye dönti ol, vájjon a szobrászművész szobra annyit ért-e amennyire felértékelte vagy kovcso'bet. A tárgyalást november 24-én folytatják. /M0T# c G0RZ0 NÁNDOR VÁRMEGYEI LEVÉLTÁROS ÉVI 2400 FEMGÖT KÖVETiL .'. KINCST.RTOL, MERT TAN..RI . LL:J3..B0L JOGTALANUL EL30CSÁJT0TTÁK. Gorz.' Nándor dr. 1919-ig a rozsnyói kath. főgimnázium tanára volt. A gim­náziumot a csehok márciusba bezárták és a tanár 1919 szeptemberében a köz­oktatásügyi minisztériumban szolgálattételre jelentkezőtt. Az I. kor. állam: f őginnáziumban kapott beosztást. 1919 novemborébon Gorz 6 Nándor dr. ollón fegyelmi eljárás indult, amelynek az lett az eredménye, hogy állásvesztés­re' Ítélték, hazafiatlan magatartás cimén. A fegyelmi ítélet' Gorz' Nándor dr.-t 6 évre eltiltotta a tanári funkci kt 1. Gorz:. dr. 1926-ban rovizi't kért ügyében ós - mint a törvényszékhez most benyújtott polgári kereseté­ben mondja - a revíziós vizsgálat teljesen tisztázta az ellene omolt vá­dak al.l. A fegyelmi bizottság az ujabb vizsg .lati adatok alapján azt ja­vasolta, az illetékes hat'ságnak, hogy a fegyelmi itélot megsemmisítése­mellett mentsék fel a tanárt az ellőne emelt vád és következményei alól. Esi k'votőon - mondja tovább a kereset - a kultuszminisztérium az -lső Ítéle­tet megsemmisítette, még pedig a/ al az indokolással, hogy Gorzó- dr. nom volt állami tanár és nem illetékes f.rum döntött a fegyelmi és az eltiltás ügyeben. han^oztS§rg'' Nándor dr. ezeket előadva a kincstár ellen indított peré­ben aztmfla&iti/ hogy miután jogtalan volt az elbocsájtás és a tanári működés­től valc eltiltás, a kir, kincstár kártérítéssel tartozik, amit évi 2400 por góton jolől meg. Ez az összeg Gorzo szerint 1920 február 4-töl jár /Folytatása kivetkezik:/

Next

/
Oldalképek
Tartalom