Magyar Országos Tudósító, 1930. augusztus/1

1930-08-02 [039]

• •.i- AA A • '!.,. • v :• KÉNYSZEREGYEZSÉGEK. - Rózsa szücsáriház /Váxji-utca 6,/ bejegyzett cég és ennek tulajdonosa: Rózsa Mór • > jtM >• i kényszeregyezségi ügyében a törvényszék jóváhagyta a létrejött magánegyezségot, az eljárást befejezetté nyilvánította,%i eljárást befejezetté nyilvánította és a vagyonfelügyelő diját és kiadását 2169 pengőben állapította meg. - Steiner István részesztergályos /Jókai-tér 3./ bejegyzett cég ügyében a törvényszék az eljárást megszüntette és a vagyonfelügyelő diját és kiadását 1295 pengőben állapította meg. - Taub Jenő /Berlini-tér 6./ ügyeben szeptember 25-én, d.e. lo Órakor lesz tárgyalás Kunst Győző dr, törvényszéki biró előtt. /MOT/ --- ELEJTETTÉK A VÁDAT A TÁRGYALÁSON EGY SIKKASZTÁSSAL VÁDOLT ÜGYVÉD ELLEN. •"„. É Deutsch ^imon ügynök megbízta még az elmúlt évben dr. iv

iss Sépád ügyvédotybogy egybiztositó társasággal szemben fennálló negyvenötezer koronás valorizált követelését hajtsa be, Deustch állitása szerint az ügyvéddel olyan megállapodást kötött, hogy amennyibon ötven százalékos valorizált összeget ol tudna érni, ugy tartozik az ügyvéd részére tiszteletdíj elmén az ellenféllel szemben megállapítandó költségen felül tízmillió koronát fizetni. Az ügyvéd a port meg Is nyerte, bár a sértett állitása szerint a kikötött ötvenszázalékos valorizációt nem érte el cs a kezeihez befolyó összegekből a dijlevelek és a költségjegyzék szerint fölszámított összegeket megtartotta és az ezok levonása után fennmaradó összeget fizette ki Deutschnsak. Deutsch ezután azt vitatta, hogy az ügyvéd többet tartott meg magának, mint amennyi megállapodásuk szerint járt és sikkasztásért jelentette fel Kiss Árpád ügyvédet. Goczy törvényszéki egyesbiró előtt ma megtartott tárgyaláson Kiss Árpád ügyvéd okiratokkal igazolta, hogy az ügyben teljesen szabályszerűen járt el, a még közöttük vitássá tehető 3oo pengő összeget, amelyet eddig ogy zárt borítékban őrzött, nyomban a_bir6 asztalára is tette, á bizonyítási uljárás során kihallgatott dr. L

ászl°, fővirosi tanácsnok olyan értelmű vallomást tott, hogy mikor az ő jelenlétében a sértett és az ügyvéd a közöttük felmerült differenciára nézve nem tudtak megállapodni, Deutsch megfenyegette az gyvédet, hogy ezért tönkre fogja tenni. A bizonyítási eljárás befejezése után Mankovics Antal királyi ügyész az ügyvéddel szemben a vádat elejtette, minthogy a tárgyaláson kiderült, hogy az ügyvéd teljesen szabályszerűen járt el. A jelenlévő sértett erre átvette a psótmagánvádat, mire a törvényszék a sikkasztással vádolt ügyvédet az ellene omolt vád alól nyomban felmentette. Mikor a biró a nagyothalló sértetthez azzal a kérdés sel fordult, hogy mogfelebbezi-e a felmentő Ítéletet, a sértett azzal felelt, hogyraz ügyvéd ur megigéri, hogy nem fog ellonemrotorzióval élni, akkor megnyugszom az Ítéletben. Mikor azután az ügyvéd erre sem volt haj landO. mégis meggondolta magát, az Ítéletben megnyugodott és igy az jogerőssé vált. /MOT/H*. --- BIZONYÍTÁSI INDÍTVÁNYOK A TANÍT öl BANK BŰNÜGYÉNEK FÖT ÁRGYALÁS ÁN. Mint ismeretes, a Tanítói Bank ellen megindult büntető ügyek hosszú évekig elhúzódtak. Ez év májusában kezdte meg Láber v

iktor tanácselnök a Tanítói Bank bűnügyének a fotárgyalását. A hatalmas terjedelmű, 148 oldalas vádirat, melyet az ügyben a királyi ügyészség kiadóttatrész részből áll: az első a Magyar Tanitói'Bank és Kereskedelmi r.t., a második pedig az Orszá gos Központi Értékpapír és Váltóüzlet ügyével foglalkozik. A vádiratban kilenc vádlott szerepel. Valamennyi vádlottat hűtlen ko/,olés bűntettével de ezenkívül többeket sikkasztással és magánokirathamisitás bűntettével is megvádoltxx a királyi ügyészség. A Tanítói Bankot 1923-ban hatvanmillió korona alaptőkével alapították és a részvénytársaság mindössze csak hat hónapig működött. A vád^szorint a bukást az okozta, hogy noha a bank mindössze ilyen kis alap tőkével indult meg, ezt az összeget lényegesen meghaladó tőkéket fektettok be különböző vállalati érdekel/á|£segekbe. Ezeket a befektetéseket pedig az ügyfeleknek kosztbetéteiből fedezték, sőt a vádlottak a kosztbetétok nagy részét saját céljaikra használták fel. Ez a gazdálkodás azután a bank immobilizációjára vezetett és még ennek ellenére is ujabb hiteleket vettek igénybe. Felhasználták a felek betétjeit és igen magas kölcsöndij mellett értékpapírokat vettek kölcsönbe. /Folyt.köv./ H.