Magyar Országos Tudósító, 1930. augusztus/1

1930-08-11 [039]

/AZ tíGYSrjGES P.KT ÉRTEKEZLETE. Folytatás /. A "piacot piacért" val .6 elv, amelynek elejtésével vádolta meg vám ­politikusainkat Bogya képviselőtársam, sohe3em ejtetett el, mert hiszen a vámpolitikai tárgyalások alapgondolata mindig ez az elv. A velünk szem­b n álló tárgyaló fél kiküldöttei mindig azzal a céllal . kezdik a tárgyalást,'hogy ipari vagy mezőgazdasági cikkeiknek piacot keressenek itt. Mi pedig ezzel szemben piacot kívánunk lekötni a mi termékeinknek, fl/velünk'tárgyaló országban. Tehát a vámpolitikai tárgyalások alfája ez az elv. De talán' azt lehetne felhozni, hogy túlságos előnybon részesítettük az ipari termék-..inket a tárgyalásoknál. Erre először az a megjegyzésem, hogy sohasem oldhatnék meg a gazdaságpolitikai nehézségeket, ha csak az ag­rárnoh'zaégok megoldására törekednénk. Az agrártermelés és az agrárért©* kíeitéa fejlesztésével pari passu kell vinni az Iparfejlesztést és az ipari értékesítést, /helyeslés és tapsi/ Megkell állapitanom azonban, hogy még az agrárkormányok is csak az utébbi időban látták át teljesen annak a fontosságát, hogy a mezőgazdasági termelést is legalább ugyan olyan mérték­ben kell támogatni a kereskedelmi politikával, mint az ipari termelése. Nálunk is cjak az utóbbi években tört magának utat ez a gondolat. Iparvé­delmi szisztémánkat már a háború előtt a 70-80-as években kiépítettük és azért azok *z intézkedések ma már fel sem tűnnek, mert szinte természe­tesnek látszanak. Most arra kell törekednünk, hogy legalább ilyen mérték­ben különböző vámpolitikai uton védjük fejlesszük és alátámasszuk a mező­gazdasági termelést. Még olyan eszközökkel is, hogy a magyar teherviselő közö33ég egyetemességének a zsebéből juttatunk erre a speciális célra. Ne vádolja Senki ipari cicáiról a kormányt azzal, hogy az iparfejlesztés po­litikáját elejti vagy agrár oldalréj azzal, hogy nincs tudatában a kormány kötelességének ebben az irányban mert hÍ3zen ha c3ak a legutolsó állami ténykedéseket említem akár az export előmozdítását agrárvonatkozásban, a­kár a balettá törvényt, akár a hitelre vanatkez 0 terveket,-megállapitcm, hogy domináló a kermány meggondolásai között a mezőgazdasági termelés talp­ráállítása, másrészt a mezőgazdasági értékesítést lehetővé és előnyőssé té­tele. Igaz még nincsen kimunkálva annyira a mezőgazdaság megóvására é3 talpraállitáaára vonatkozó egész kormányzati szisztéma, mint ahogy ki van munkálva az iparfejlesztés és tám-vg^tás szisztémája. Az iparvédelmi intéz ködésok feltűntek a.dter mikor létrejöttek, azután természetesekké lettek, ugyan ily n intézményeket 03 i ntézkedéseket kell teremtenünk az agrártér- . melés és értékesítés ré3zére is. Foglalkozik a kerraány akérdes leggyökerének a nehézségeivel is/ér­tem ez alatt.a mezegazdasági vagyont terhelő ama terheknek a könnyítését, a­moly.k termelés költségeit tul magaara rúgtatják fel. A mezőgazdasági hitel kérdése ez. Foglalkozik akörmény a mezőgazdasági termelést terhelő rövid 1 'járatú kölcsönök hosszúlejáratúvá való átkonvertálásával. Ez a jövőnek a feladata, akkor kell ezt megoldani, amikor erre a pénzügyi előfeltételek meg­felelők l-sznek. Ez olyan nagy arányú koncepció ugyanis, hogy ezt a saját p énzügyi erőinkből meg nem oldhatjuk. A szükséges hosszúlejáratú hitelek meg­szerzése a világpiaci hitel konjunktúrától van függővé téve. Lehetetlen o­lyan hitelt erre a célra igény t>e venni, amely a súlyos feltételeknél fogva ép azt a célt nem érné el, amely a hitel felvételét indokoljs. Most nem al­kalmas rro a világpiaci helyzet. > t Egyébként is a sür. ető, közvetlen gezdosái feladatok megoldására 3zUkséges hitel megszerzésével foglalkozik, elsősorban a kormány. A jelzá­log hitel kibocsájtás koncentrálására vonatkozó tárgyalások közvetlenül be­fejezés előtt állanak = A pénzügyminiszter ur döntéshez juttata ezt a. kér­dést, /^tálában a hitel kérdéssel kapcsalatba hozható az, hogy gazdasági é­letűnkben Uz nyea hangulati ellanyhuláa észlelhető, biz nyes pesszimizmus . mutatk zlk. A szakférfiak véleménye alapján kijelenthetem, h gy nincsen in­dck'-lva ez a pesszimizmus. A társadalom lelki3ége> lelkének minémüsége nin­cyen hatás nélkül a gazdasági .letfe. Ha a társadalom például olyan nézet sú­lya alatt hervad, h gy Magyarországon a hivatalos apparátus, akár az államc, akár az autonómiákká a gyanúnak árnyékával van beárnyékolva és azzal a ve­3zélJ.ye)., hogy valamelyik ügy minduntalan ügyészi eljárás alá kerülhet, In­nak a hatása a hitelélet tényezőjére az lehet, trgy nem merik teljes -„„„Í /""olytatása következik®/ 0RSZ4Q0S LEVÉi TáR '

Next

/
Oldalképek
Tartalom