Magyar Országos Tudósító, 1930. augusztus/1
1930-08-11 [039]
/ AZ EGYSÉGES PART ERTEKEZLETE, *'olyt. 3./ Rámutatott ezután arra, hogy fontos törvényjavaslatok vannak készülőben, amelyek az őszi parlamenti ülésszakban az országgyűlés elé kerülnek. Ilyenek a kartelljewaslat, á községi háztartásokról sz°lö törvényjavaslat a haszonbérletek kérdése, a hitbizoraány reformja, Szükségas volna, hgy a legközelebbi pártértekezleten ezeket tárgyalás alá vegyék, hogy a javaslatok azután minél előbb a parlament elé kerüljenek. /Helyeslés./ G ás p á r d y ^lemér hangsúlyozta, hegy az ország közvélemény követeli a visszaélések könyörtelen kiirtását, ügy hirlik, hegy a belügyminiszter ismét két vidéki polgármestert rendelt fel. fl'rra kéri őt, hogy könyörtelen legyen azokkal szemben, akik az autonómia leple alatt nem a kojület javár n gazdálkodnak. * lelkek békéjét csak a régi becsület és tisztesség óvhajta meg. Csontos Imre kérte a kormányt tegye lehetővé, hegy azok, akik földjüket fcérbeadták, a bérleti szerződésen változtathassanak s az uj szerződésben a b olet tat örvényhez alkalmazkodhassanak. • ° i m o n ^ndrás hosszasan polemizálj Bogya János felszólalásával és azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi megegyezések/során, nemcsak a "piacot piacért" elvnek, hanem a kínálat és kereslet törvényinek is érvénsyesülnie kell. Altalános figyelemmellett dr, V a s s József népjóléti és munkaügyi, miniszter^ helyettes miniszterelnök válaszolt ezután a felszólalás okra. Igazat adott n felszólalóknak abban, hogy a pártnak és a kormánynak mindenekelőtt teljesen tiszta képet kell alkotnia az ország közgazdaságai po^ititcai ás társadalmi helyzetéről, valami/ht felfogásáról és panaszairól, A nagyvonalvezet ós szemponjából egyórszt meg kell állapítani a hibákat, em&lyek esetleg tényleg metívannaí; az igényeket, amelyek aürgető m don jelentkeznek és az eszközöket, amelyeket a kormány tarsolyában hord, vagyis a programmot, amely szerint valamannyiönknek indulnia kell, A legnagyobb fontosságú a gazdasági kérdés. Azzal a gazdasági pesszimizmussal szemben, amely a lelkeket meg^lehetős nagy mértékben elfogta a gazdasági szakértők és miniszterek véleményével teljesen azonosan megállapítja, hogy nincs ok arra, hogy a társadalom lelkén a gazdasági uefe/eixmus vegyen erőt. Senki sem veheti tagadásba azt, hogy nehézsége 1 : vannak. Ha azonban gazdasági életünk főtényezőit nézzük, objektív látassál mágis arra az örvendetes eredm'nyre jutunk, hogy gazdasági életünk egészséges Q ' és lehetőségedrejt magában, amely egyrészt gz egészséges irányokban val fejlődés lehetőségét adja meg, másrészt a m dot arra, hogy okos és ügyes külpolitikával leküzdeni tudjuk a létminimum határáig azokat a nehézségeket, amelyek nem saját forrásainkból erednek és éppen ezért erősebbek mint azok, amelyek saját forrásainkból erednek. Felvetették azt az aggodalmat, hogy a bennünket környékező államok egyike-másika részéről uj gazdasági antant készül, amely a'.kalmas lesz arra, hog bennünket bekerítsen és gazdasági életünket megfojtsa. Külpolitikai tárgyalás alatt lévő kérdésről nem lehet részlotekbemen^ően tájékoztatni a nyilvánosságot. Ezt a kérdést azonban annyira fontosnak tart' hogy összefoglalja mindazt, ami elmondhat 0 s amit külügyi kormányzatunk nagyrészt mar el is mondott. A Csorba-tói konferenciának, amely nemrégen volt. kéts égkivül az volt a rejtett célja, hogy a külpolitikai szempontból immár régi erejével érvényesülni nem tudó politikai kisantantot gazdasági fundamentum létesítésével megerősiteni prób álja. Ez a gondolat felénk nem barátságos?, ez a legenyhébb diplomáciai kifejezés, amelyet erre a célzatosságra magána< megengednie szabad. Ha szemébenézünk a gondolatnak, a csorbatói és szinajai konferencia gazdasági törekvésének kétféle formáját látjuk. Az egyik a három kisantant állam vámuniójának gondolata, a másik a két déli kisantantállam agrárgazdasági uniója azért, hogy egységesen lépjenek fel a kereslettel és kinálattal szemben, másrészt hogy a harmadik állam fogyazstópiacát biztosítsák maguknak. /tt„-i,,*. / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Folyt, kcv./
