Magyar Országos Tudósító, 1930. július/2

1930-07-22 [040]

JOGERŐSEN FÖLMENTETT A TÁBLA KET KERESKEDŐT ÉS EGY SZABóSEGED FELESÉ* GÉT AZ ORGAZDASÁG BŰNTETTÉNEK VADJA ALcL. Ecker Adolf budapesti kocsis 1920 elején nagvobbmonnyisógtl rumot és egyéb szeszesitalt kinált megvételre Schnalb " né szabésogéd foleségének, akinek abban az időben korcsmája volt. Sohnabelné évek során keresztül Landau Izidor szesznagykereskedőtől szerezte bo szeszesitalszükségletót és Ecker Adolf ennek a cégnek a szolgálatában állott, A megrondelt szószárut rendszerint Ecker Adolf kocsis szállította ki Schnabelne korcsmaüzlctébc, ugy hogy az asszony mindenegyes alkalommal jóhiszomüon vásárolta meg a kocsistol a megrendelt és a rendelésen felül megvételre kinált szcszárut. Schnabolnónak semmi oka som volt arra, hogy a kocsisra gyanakodjék s igy nem tudhatta, hogy a legutóbbi alkalommal fölkínált runmonnyiség lopásból származik. Az olcsó vételár sem tünt fel előtte, mert joggal arra gondolt, hogy valamilyon visszamaradt szoszárur°l van szü, Ecker Adolf ugyanebben az időtájban Hirsch Jenő budapesti kereskedőnek is rumot kinált fel megvételre. A kereskedőnek nem volt szüksége szeszre, igy az üzlet nem jött létre, ellenben Hirsch megengedte Ecker kocsisnak, akit régebbről ismert, hogy egy ötliteres, szesszol töltött korsót az üzletében hagyjon, azzal, hogy a kocsis később majd visszajön az üvegért.Amint Ecker eltávozott Hirsch Jenő boltjábél, szinte ugyanabban a pillanatban meg/elent az üzletben egy államrendőrségi detektito, qki a lopott szeszárut lefoglalta, elvitte és egyúttal Hirsch Jenő ollón is bűnvádi feljelentést tett,orgazdaság elmén, E^ker Adolf visszaélései folytán bajba koveredott Ács Ignác budapesti kereskedő is, aki a tolvaj kocsissal sógorsági viszonyban van, Ecker ugyanis Ács Ignácnak szintén áron alul kinált mogvételro rumot, aki a szoszárut teljes jóhiszeműséggel megvásarolta sógorától, akiről tudta, hogy évek ^-ta a Landau-féle szesz árugyárban dolgozik. Ecker Adolf, aki a szoszanyagot gazdájától lopta, külön adott számot cselekedetéről a budapesti büntetőtörvényszék előtt, amely Schnabelne, Hirsch és Ács kereskedők ellen orgazdaság büntotto cimén szin. tón bűnvádi eljárást folytatott le. A három vádlott a törvényszéki főtárgyaláson egyértelműen tagadta bűnösségét; jóhiszeműségükkel védokeztok s mivel terhelő Dizonyitékok a vádlottak ellen nem merültek fel, - a biréság Schnabel Árpádnét, Hirsch Jonőt és Acs Ignácot az orgazdaság büntottének vádja alól felmentette, A tábla Gado-tanácsa most a felmentő itéletot jogerősen helybonhagyta, /MOT/Ky. --- FOGHÁZBÜNTETÉSSEL VÉGZŐDÖTT A CSALÁDI HÁBORÚSÁG. Schmidt István kőművesmester közöli rokonságban áll a Matka-csáladdal és Tökölön a két család egymás szomszédságában lakik, Schmidt és a Matka-család férfitagjai között évek óta ellenséges a viszony, amely hellyel-közzel tettlegességekben robbant ki. Legutóbb, 1929, október 7-én vesztek össze egymással a régi haragosok, s a veszekedés során idősebb Mátka János téglát' dobott Schmidt István felé, aki erre vasvillával vágta fejbe bántalmaz-', ját. A dulakodásra Mátka Antal és a Matka-család egyik kiskorú férfitagja előrohantak, ráuszították farkaskutyájukat Schmidtre, majd ők is a kőművesmesterre támadtak.okit a földretepertek ós alaposan helybenhagytak, A verekedés során Schmidt István és Mátka János súlyosan megsérültök, A verekedés valamennyi résztvevője ellen büntető eljárás indult súlyos testi sértés vétsége cimén, A pestvidéki törvényszék Schmidt Istvánt nógyhónapi fogházra, Mátka Antalt tizenötnapi fogházra és a Matka-család fiatalkorú tagját egyévi próbaidőre való bocsátásra Ítélte. Az elsőfokú biróság idősebb Mátka Jánost a súlyos testi sértés büntottének vádja alel felmentette. A büntetések kiszabásánál a biróság enyhítő körülménynek vette a két család közötti régi haragos viszonyt. A tábla Dusárdy-tanácsa most Schmidt István büntetését egyhónapi fogházra szállította le, a többi vádlottra vonatkozó elsőbirósági Ítéletet pedig jóváhagyta. /MOT/Ky.