Magyar Országos Tudósító, 1930. július/1

1930-07-11 [041]

UJABB ÍTÉLET A KOMMUNISTA BÜNPERÉKBEN. Tegnap hirdetett Ítéletet a büntetőtörvényszék Várady-Brenner tanácsa a kommunista ügyek egyik részében, a büntetőtörvényszék Szemák-tanácsa pedig ma reggel hirdette ki Ítéletét a nagy kommunista per második ré­szében. A Szemák-tanács közel két hétig tárgyalta a nyilvánosság kizárá­sa mellett azt a kommunista bűnügyet, amelynek negyven vádlottját a ma­gyar állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntett cimén belyezte vád alá a büntetőtörvényszék vádtanácsa az ügyészi vádirat alapon ján. Reggel kilenc órakor erős rendőri készültség szállta meg x±Mx_a tör­vényszék épületét, különösen pedig az esküdtszéki nagyterem folyosóit, mert a tegnapi Ítélethirdetés után a kommunista elitéltek hozzátartozói apióbb incidenseket rögtönöztek. Szemák Jenő dr- tanácselnök,a főtárgya­lás elnöke reggel tiz Órakor ugyancsak zárt ajtók mellett kezdte meg az itélet rendelkező részének a kihirdetését, a rendelkező rész lényegére vonatkozóan azonban közlési engedélyt adott. A büntetőtörvényszék a rendelkezésre álio bizonyítékok alapján Prisjf' István magántisztviselőt három ós fél évi fegyházra, Schillinger EászlQ, S c hwartz György, Vályik Imre, Bulla János, Böhm Sándor, Várad! Mihály, Pürst Barnabás és Deák Sándor vádlottakat pedig mint tevékeny köz­remükidőket, hat hótól egy évi és nyolchavi fogházig terjedő büntetésre ltélt< a törvényszék. Ruzsics Lászlót; Oczer Jánost, Rakó Perencet és Mos­kovica Józsefet a feljelentési kötelezettség elmmlasztása miatt háromhavi foghááDüntetéssel sújtotta a biroság, huszonhét vádlottat pedig részint bizonyítékok hiányában, részint bűncselekmény hiányában felmentett a vád alól. Az Ítélet indokolását Szemák elnök már nyilvános tárgyaláson hirdette ki és rendkivül érdekes jogi fejtegetésben­.foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miért rendelte el a törvényszék a tárgyalás egész tartama ra a nyilvánosság kizárását. - A királyi törvényszéket a főtárgyaláson a nyilvánosságot ki­zár 0 határozata meghozatalánál a következő okok vezették - szól az indoko­lás, A Bp.293. paragrafusában foglalt rendelkezés szerint a bíróság a nyil vanosság kizárását a főtárgyalásra elrendelheti, ha a tárgyalás nyilvános­sága a közrendet vagy közerkölcsiséget veszélyezteti. Kétségtelen, hogy minden bűncselekmény támadás a fennálló rend és erkölcsi felfogás ellen. De az $en vitás, hogy a büntető tárgyalások nyilvánossága sarkalatos perjo gi alapelv. A Bp. nem ismer olyan rendelkezést, amelyből a bűncselekmé­nyek bizonyos kategóriáinál e sarkalatos alapelv mellőzhetősegéde lehetne következtetni. Ezért a Bp.-nek a főtárgyalás nyilvánosságát biztositó prin cipiális rendelkezését cstipán In concretc és ott lehet figyelmen kivül hagyni, ahol a 293. paragrafusban körülirt diszkrecionális jog érvényesí­tését magasabb államérdek vagy a társadalom egyetemének profilaktikus ol­talma igazolja. Hosszura nyúlt gazdasági válságok idején a munkanélküli töme­geknek munkalehetőség tekintetében való tanácstalansága avagy éppen a munkaalkalom kilátásának sikertelensége és e körülményekből táplálkozó indulat-telítettség az állami és társadalmi rendre állandó veszélyt je­lentenek. A társadalmi osztályok, különösen pedig r> munkaadék és munka­vállalók közötti súrlódási felület növekszik. Kiadott jelszavak tömegmoz­gato lendülete hatványoz cdik, a propaganda befogadó talajt talált és tö­megboldogito eszmeáramlatoknak nagy az átütöerejük. Állam aa társadalom ekként centrifugális erők egyensulyozatlan, feszítő nyomásába kerül. - A jelen bűnügy főtárgyaláson oly iratok ismertetése vált szükségessé - folytatódik az indokolás - amelyek e gyakorlati kommunizmus startégiájára és taktikájára utalnak es a kommunista célkitűzéseket tar­talmazzak. A kommunista világáramlat a földi szegénység és tömeginség ösztöneiből kovácsol propagandát s frazeológiája az, hogy kevesebb gazdag­saga, hatalma és tudása helyett a gazdagság, hatalom es tudás mindenkié legyen. Ugyancsak e frazeológia szerint a boldogság totalsummája kizár°lag a mai állami^és társadalmi rend erőszakos szétrombolásával érthető el. A I királyi törvényszék megítélése szerint a jelenlegi közviszonyok súlyos ga& tfasagi válságra utalnak. Ily körülmények között a főtárgyaláson ismertetett kommunista tóvtanoknak a főtárgyalás nyilvánosságán át a munkanélküli tö­megekhez való kiszivárgását, a békétlen és elkeseredett munkanélküli tömeg i'í e tevtanok f jelszavak és célkitűzések által való megejtesét megakadá­lyoz-ni. s^igy a társadalom egyetemet a várható rázkodta tásoktol megoltalmaa ru, másként, mint a főtárgyalás nyilvánosságának kizárása által: nem lehe­Szemák elnök ezutcán az indokolás érdemi részére tért át./folyt ORSZÁGOS IFVÉITAD köv./M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom