Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2

1930-05-20 [037]

SEIPEL VOLT OSZTRÁK KANCELLÁR KEDDEN ESTE A MAGYAR KÜLÜGY I TÁRSASAGBAN MAGYSZABÁSU ELŐADÁST TARTOTT A NÉPSZÖVETSÉGI GONDOLATRÓL. , ÍJ H.Z ÉRDEKES ELŐADÁSON MEGJELENT HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZQ> .JÓZSEF KIRÁLYI HERCEG > SEREDI JUSZTINIAN HERCEGPRÍMÁS> BETHLEN ISTVÁN GRÓF MINISZTERELNÖK ÉS A MAGYAR KÖZÉLET SZÁMOS MÁS ELŐKELŐSÉGE . A magyar Külügyi Társaság kedden délután 6 órakor a perlement ,delegádiós termében rendekivul fényes előadó ülést tartott, amelyen S e i p e 1 Ignác dr*

;

pápai prelátus, az osztrák köztársaság volt szövetségi kancellárja mondott nagyórdekességü beszédet, ezzel a cimmeli"Der Tölkerbundpakt als Ausgangspunkt kol3truktiver Friedensarbeit" . A nem mindennapi eseményt már a külsőségek is mutatták: festői ruhájú parlementi őrök állattak sorfalat az országház épületének VI.-ik számú kapujától, fel egészen a kivllágitott delegációs teremig, pontban 6 órakor érkezett meg Horthy Miklós, kormányzó stárnysegéde kíséretében, akit a Külügyi Társaság elnökségének tagjai díszhelyéig, az elnöki emelvénnyel szemközt felállított magastámláju piros bársony karszékig kalauzoltak. A kormányzó jobboldalán József királyi herceg, Vass József miniszter, Calice gróf osztrák kör et és Arlotta olasz követ, - balján pedig: Serádi Jusztinián hercegprímás, Bethlen István gróf miniszterelnök, Wlassics Gyula báró, a felsőház elnöke, Almásy László, a képviselőház elnöke foglaltak helyet. Az elnöki emelvényen Apponyi Albert gróf ült, tőle jobbra Seipel volt fesztrák 'kancellár és Eöttevényi Olivér, a Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke, - balra pedig: Berzevitzy Albert, az Akadémia elnöke és Pékár Gyula ny.minis ter rezideáltak.A delegációs termet színültig megtöltötte az előkelő hallgatóközönség, amelynek sorában megjelentekk többek között: Walkó Lajos külügyminiszter, Haász István tábori püspök, Csiszarik János c.püspök, Nemes Antal felszentelt püspök, Hans ven Schoen németbirodalmi követ, p'Avignon belga ügyvivő, Benzler Félix német követségi tanácsos:, a brazíliai követ, Zichy János gróf, Zichy Aladár gróf, Földes Béla, Nagy Enil, Lukacs György, Gratz Gusztáv.,: Bleyer Jakab, Szterenyi Jótsef báró- ny. miniszterek, puky Endre a képviselőház alelnöke, Karafiáth Jenő a képviselőház háznagya, bárciházi Bárczy István államtitkár, ^ezegh Huszágh Miklós főkapitány, Hunyady Ferenc gróf, Csekonich Iván gróf, ' Hoyos Miksa gróf, Ernát Sándor pápai prelátus, Algya-Papp Sándor, Hellebronth Antal, Soos Károly, janky Kocsárd, Kratochwill Károly, Guilleaume Árpád, ny, altábornagyok, Turi Béla kanonok,. Forster Pál báró és Nuber Sándor meghatalmazott miniszterét^, Kunz Adolf osztrák követségi tanácsos, Tasnády Szüts András, az IBUSZ'elnöke, Kaán Károly ny. államtitkár, Szigeti J nos felsőházi tag, Miklós Elemér, Illés József orszagggyülési képviselők, Paikert Alejos a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója, Szviezsenyi Zoltán miniszteri tanácsos, Lutter János dr. egyetemi tanár, Gerevich Zoltán, Póka pivny Béla és számosan más ok.Az előadáson ezenkívül nagyszámú és előkelő hölgyközönség is résztvett. A diszrufcás parlamenti örök fölött a parancsnokságot Zlinszky István ezredes, az őrség parancsnoka látta el. Az előadó ülést A p p o n y I Albert gróf rövid megnyitó beszéde vezette be, aki német, majd magyar nyelven üdvözölte a megjelent előkelőségeket és bemutatta a diszes közönségnek az illusztris venfiéget. Apponyi gróf ezután helyetcsereit Seipel kancellárral és a volt szövetségi kancellár megkezdette másfelórás, németnyelvű előadását. Az előadás a népszövet ségi egyezségokmányról, mint a világbéke megalapozásának kiindulópontjáról szólt. Az előadó rámutatott, hogy a Népszövetség fölött gyakorolható bírálat szempontjából két forrással rendelkezünk. Az egyik forrás: a Népszövetség alkotmánya, amely a békeszerződések 26-ik cikkeben van megállapitva, a má SÍK pedig: a Népszövetség története, a letrejövetel óta. Az előadó az alkotmánynak nagyobb jelentőséget tulajdonit. A világháború slött a döntőbiriakodás volt az az intézmény, amelytől a világbéke biztositását leginkább reJ mélni lehetett. Ez sok esetben valóban igen jó háboru-elháritó eszköznek bi~j zonyult, de - sajnos - sokkal több esetben a felmerült kérdéseket fegyveI res erővel oldották meg. Az önkéntes döntőbíráskodás elvét mindenesetre fel \! iell váltania a kötelező döntőbiráskedás intézményének. A két hágai konferencia utalt a népek eme vádjára, közben azonban kitört a világháború, amely bebizonyitotta az eddigi intézkedések elégtelenségét. /Folytatása következik:/