Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2

1930-05-20 [037]

/ unij-rűjj vejei uooj-ívrtjv IVKÍ 1 *eeJüiJÁ.n. x\cj.uun»iM -dóin « I\<JJ_IUVJTJ-«L. TÁRSASÁGBAN NAGYSZABÁSÚ ELÖHDAST TARTCT T; Folytatás 1,/ - Ezzel szemben a háború után létrejött Népszövetség alkotmánya már célul tüzl ki a nemzetek együttműködésének előmozdítását, a nemzetközi bé­ke és. bjztonság biztosítására. Ennek eszközéül bitonyos kötelezettségek vál­lalását jelöli meg aw alkotmány a háború elhárítására; és pedig: a nemzet­közi viszonylatoknak a nagy nyilvánosság előtt való felvételét, valamint a nemzetközi jog szabályainak a legpontosabban való tiszteletbentartását és a kölcsönösen vállalt szerződési kötelezettségek respektálását, Bár a Nép­szövetség e célkitűzéseit - folytatta szavait a kancellár - ós az azok meg­valósítására szolgáló eszKözöket komolyaknak kell tekintenünk, de a Népszö­vetség alapítói is mindezekben csak a kezdet kezdetét látták. A Népszövet­ség ugyanis csupán eszkös, de nem maga a béke, amelynek előmozdításáért mű­ködik. Az elóadó nem kivánta ez alakalommal a népszövetségi paktum ismert pontjait vizsgálat tárgyává tenni, csupán azokra akart rámutatni, amelyek magára a Népszövetségre világitanak rá, így a paktum első cikkelye uj álla­mi fogalom letesitésére mutatt rá, amennyiben a dominiumokat ós a gyarmato­kat teljes önkormányzattal biró államokkal egysorba állitja. Az állam-részek­nek ez az önállóságra való törekvése nemregiben még felség^árulás számba ment. Emlékeztet az előadó, mily veszélyeket láttak egyesek az oeztrák-magyar mo­narchia idején a magyarok ama törekvéseiben, ' amelyek külön külföldi kép­viseletek felállítását célozták, Ezenkivül milyen éles különbséget tettek a üözeli keleten a szuverenitás ós szuverenitás fogalma között. Az öt ödik cikkely a Népszövetségi Tanács tagjainak elvi egyhanguságtt fctiván biztosítani, amelyre szükség volt, mert a Népszövetség létrejöttekor az államok szuverenitását mégcsak érinteni sem volt szabad. Minden népszö­vetségi határozat ily módon nem kötné azokat az államokat, amelyek a határo ­zat ellen foglaltak állást, s ezáltal különbözik lényegesen a Népszövetség a parlament Intézményétől, A Népszövetség több, mint egy interparlamentáris unió, de még távolról sem az Északamerikai Egyesült Államok tagállamainak mintájára alakított föderáció, vagy az Európa 1 Egyesult Államoknak jövőbeli uniója, ily módon a Népszövetség még csak nem is kezdet , hanem legfeljebb csupán előfutár. A rendkívül tartalmas nyolcadik cikkelyben a világ tökéletes leszerelése nincs előre elkészítve, sőt még a belpolitikai követelményednek megfelelő fegyverkezés-korlátozásról sincsen emlités. Nagy feladatot vállal a öépszövetségi Tanács, amikor a paktum alapján minden egyes állam földrajzi helyzetének ás különleges viszonyainak figyelembevételével a leszerelési ter­vezeteket kidolgozza és vizsgálat, valamint döntés végett az egyes kormányok elé terjeszti. Minthogy e tervek tizévenként kerülnének revízió alá, ez a Nép­szövetségi Tanács részére állandó munkát jelent és egyben állandó intéjelet nyújt arra, hogy mily lassan közelíti meg a Népszövetség a békeideált. A pak­tum tlz-től 17-ig terjedő cikkelyeiből, amelyekben a Népszövetség mint a bé­ke egyik eszköze jelentkezik és amelyek a tagállamoknak a Népszövetség ál­tal való megvédését biztosítják, - arra lehet következtetni, * . mintha a Népszövetséget abbói a célból létesítettek volna, hogy a békeszerződéseket örökervényüekké tegye; tekintet nélkül arra, hogy igazságosak-e vagy sem, előmozditják-e a bekét, vagy zavarják. Némileg enyhiti ezeket a cikkelyeket a 19-ik cikkely, amely a közgyűlésnek jogot ad arra, hogy a használhatatlanok­ká vált szerződéseket, vagy az olyan nemzetközi viszonylatokat, amelyeknek fenntartása a világbékét veszélyeztetné, - vizsgálat tárgyává tegye. Ez a ha­tározat azonban összefüggően csupán azokra a szerződésekre vonatkozik, - az előad 0 velexenye szerint, - amelyeket a népszövetségi tagok a 18-ik cikkely értelmében a Népszövetség titkárságánál benyújtani tartoznak, - de nem vonat­kozik a békeszerződésekre. A legkritikusabb pontja az alkotmánynak a 16-ik cikkely. Mi történik ugyanis akicor, - veti fel a kérdést az illusztris vendég, - ha a fennálló rendelkezések figyelmen kivül hagyásával az egyik népszövetségi tag mégis /\ jssak a fegyverek erejéhez nyul? A szövetség az Ilyen népszövetségi tagot a f\ többi tag ellenségének tekinti és a renitens tagállam végső esetben katonai "i fenyitéában, katonai szankciókban részesül. Ilyenformán tehát az "ultima / ratio" megint csak a háború, a bekebarátok őszinte fájdalmára. A népszövet­ségi paktum ezen felül konkrét háborús veszedelmekkel is foglalkozik, ameny­nyiben határozottan szembehelye zkedlk az egyes államok által megkötendő /Folytatása következik:/

Next

/
Oldalképek
Tartalom