Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1
1930-05-03 [036]
---ELVI JELE NT 05--GU ITELET EGY SZERZŐI J0GRIT0FL/.SI PERBSN. U A XCRáBfAN MEGSZERZETT JOG MÉG NEM JEL;:.NTI A HANGOS FILMESITÉSI JOGOT IS". Gál Béla filmrendező a"Csak egy kis lány van a világon" dal megfilmesítését vette tervbe és az erruvonatkozó jogot megszerezte Szentirmai Imre, igazi néven Németh Jáncs keltőt örckösí.itcl. Amikor"*Nádor zenemükereskede cég erről tudomást szerzett, kijelentette, hogy a dal szerzői joga kizár. lag az ő birtokában van, ezt még a szerző életében vásárolta meg. Szerinte Gálnak nincs jega a dal flimesités ére. Gál Béla ezekután Palágyi Róbert dr. ügyvéd utján megállapítási keresetet terjesztő fr a törvényszék elé, amelyben azt kérte, mondja ki a bíróság, hogy nem tiüthfttó el a filmrendező a dal feldolgozás ától, mert ötven éyy el .BZ előtt, akikor amikor még hire sem volt a hangosfilmnek, ': törtónt a a n £z''órz^í c jog-, átruházás , ez a jog á^on baot nem vonatkozik a filmesitésre, és az örökösöktől megvásárolt jog alapján minden korlátozás nélkül feldolgozható a dal. Nyiry ^oltán dr . törvényszéki biró több napos tárgyalás után ma Ítélettel döntött az elvi jelentőségű kérdésben. Kabos Emil dr. ügyvéd, az alperes Nádor cég és ' 1 Palágyi R be t dr. felperesi jogi képviselő felszólalása után itéletileg kimondta:, , a törvényszék, hogy Gál Bélának az örökösöktől szerzett jog alapján joga van a fiiak egy kis lány van a világon...dal hangos filmre való feldolgozására, s abban senki nem korlátozhatja.. Az indokolás szerint a Nádor cég által ötven évvel ezelőtt megvásárolt szerzői jog nem.terjed ki a hangos filmesitésre, hiszen akk»#r,amikor az átruházás történt, a szerző nem gondolhatott a technika fejlődése folytán fél évszázad multán bekövetkező ujjltásokra. Minthogy az errevonatkozó engedélyt iletve jogot az örökök eladták a felperes filmrendezőnek, ezzel kizárólag ő rendelkezik. A törvényszék 7oo pengő perköltségben is marasztalta a perv sztes. Nádor céget. /MOT/CY. I • ---FELMENTETTEK EGY ORVOST A GONDATLANS GBÓL OKOZOTT EMB :, \ÓLLS V X J< ALÓL. k 1026. november 27-én Létay Árpád MÁV. főellenőr felkereste Simonyi Béla dr. orvost, hogy vele gyemorrüntgen -vizsgálatot végeztessen. Az orvos utrsito ta Létayt, hogy a gyógyszertárból hozzon bárium sulfátot, i-'t deka kockacukrot és öt deka darát. Létay megvásárolta a gyógyszert, a cukrot és darát is, visszatért az orvoshoz, a magaval hozott dolgokat átadta az orvos szobalányának, aki megfőzte a báriumfulfátot darát. Ugyanaz nap kilenc beteg járt röntgenvizsgálat céljából Simonyi dr.-nál és a 9 beteg közül a báriumos darától ketten rosszullettek. Az egyik b-^teg másnapra jobban lett, a másik, Létay Árpád néhány órával a röntgenvizsgálat utan meghalt. Létay felségének feljelentésére a királyi ügyészség vádat emelt Simonyi dr. ellen gondatlanságból okozott emberölés büntette cimémj:. Xirpcmztamin Már régebben tárgyaiét tartott ebben az ügyben a buntetőtÖrvértyszék, azonban Ítéletre nem került sor,mert az ügyész a vád at indokoltan elejtette. Létay felégségének a jogi kénviselője átvette a pótmagánvádat és igy az ügy ma ismét a büntetőtörvényszék, elé, kerül t. Simonyi dr, a Schadl tanJc s előtt azzal védekezett, hogy őt Létay haláláért felelősség nem terheli. A boncolás alkalmával megállapították, heg:/ Létay nem bárium sulf.tot, hanem bárium carbonátot vett be s ez okozta halálát. Létay halálért tehát csak a gyógyszeres:: vonható felelsőggre, azonban a, gyógyszerész kilétét nem lehetett megálla pitani, mert az nap kilenc beteg járt a rendelőjében, mind a kilenc hozott magival báriumot, valamennyiét a szobalány főzte meg,azonban a betegek nem a maguk a 1 hozott báriumot és darát kaptál: meg, hanem ezek természetesen felcserélődtek, s ezért nom tudták megállapítani, hogy Létay melyik gyógyszertárban vásárolta a bárium carbonátot, Minieh Károly öaammnp dr. törvényszéki orvosszakértő terjesztette ele ezután véleményét. Létay holttestében - mondotta - bárium>garbonát volt feltalálható, s így kétségtelen, ho-*y Létáy. halálát bárium okozta. folyt ,köv.
