Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-12 [036]

SZTERÉNYI JÓZSEF BARO NAGY 3ESZEDET MONDOTT A VASÁRNAPI ORSZÁGOS ASZTALOSKONGRESSZUSCN. A kongresszus több határozati javaslatot fogadott el> az asztalos ipar szomorú helyzetének javítására. A magyar asztalosmesterek az ország minden részéből már szombaton felutaztak Budapestre, hogy résztvegyenek a háromnapos országos asztalosipari kongresszuson. Szombaton különbiző tanácskozásokat folytattak, egyes gyárakat tekintettek meg, társasvacsorát rendeztek és vasárnap delelőtt megtartották országos kongresszusukat. Az országos kongresszust az Asztalosmesterek Országos Szövetségének tizenkettedik évi rendes közgyűlése előzte meg, amelyen elfogadták a különbCZL'6 jelentéseket,megejtettek a választásokat és megtárgyalták az egyes inditványokat. A rendes közgyűlés után, delelőtt tizenegy órakor kezdődet t meg a tulajdonképpeni országos asztalosipari kongresszus, amelyet szintén az asztalosmesterek Bérkocsis-utcai otthonában taTrtottak meg. Az országos kongresszuson megjelentek többek közéttt Szterényi József báró v.b.t.t., B i t t n e r János felsőházi tag, a Budapesté Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Körmendy Mátyás felsőházi tag, a szegedi ipartestület elnöke, M ü 1 1 e r Antal, kereskedelmi tanácsos, a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének elnöke, L a j t h a Rezső, az Iparosok Országos Kaponti Szövetségének alelnöke, F a p p József, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke és számosan mások, külöinesen az ipari érdekképviseletek vezető tagjai közül. A kongresszust a fővárosi Iparos Dalárda Hiszekegye vezette be, majd Nagy Antal, az Asztalosmesterek Országos Szövetségének elnöke mondotta el megnyitó beszédét. Nagy Antal elnöki megnyitójában foglalkozott a súlyos gazdasági helyzettel, amely nem csekély mértékben nehezedik a magyar asztaloslparra is. A közterhek elvi Jelhetetlenül emelkednek - mondotta az elnök - és ezek súlya alatt előbb-utóbb összeroppan az asztalosaparosság. A munkátlanság még soha sem volt olyan nagymérvű, aminek látható eredménye az, hogy az asztalo anesterek mlndtpbben és többen proletárosódnak el. A kongresszus célja az, hogy a bajokatmegvitassa és javaslatokkal lépjen a kormány elé a panaszok orvoslására. \ legfontosabb kérdés az export ügye, amelynek megoldása már nem tür halasztást. A kartelleket is meg kell rendszafeályózni, ha kell, tövényhozásl uton, mert elviselhetetlenül nehezednek a magyar asztalos iparra. Ezenkivül a szállítási tarifális kérdések, a bürokrácia túltengése főképen azok a bajok, amelyeknek kiküszöbölése nélkül a hajdan virágzó és nagyhirü magyar asztalosiparra a gyors elpusztulás vár. Ezután Szterényi József báró v.b.t.t. mondott nagyhatású beszédet, amelyben rámutatott arra, hogy a bajok eredete voltaképen a háborúban gyökerezik, amely tönkretette az egész magyar közgazdaságot és; ebben leginkább a magyar kisipart .Vétkes könnyelműsége volt az elmúlt század nyolcvanas éveinek - folytatta fejtegetéseit Szterényi báró hogy beledobták a köztudatba azt a hazug gondolatot, hogy az egyre fejlődő gyáripar a kisipart előbb-utóbb amúgy Is halálra fogja sorvasztani, ezért fölösleges túlságos igyekezettel a kisipar segítségére sietni. Ez a szólam ktítségkivul sokat ártott a kisiparnak, amely az egyre inkább elmaradó törvényes istápolás hijján valóban mindinkább elsorvadt. Amig nem késő, addig kell ennek a frázisnak az ellenkezőjét cselekedni, erőteljesen segitsegere kell sietni a magyar kisiparnak, hogy valóban el ne pusztuljon. A kisiparnak voltaképpen nem is a fejlődő gyáripar okozta a legnagyobb nehézségeket, hanem sokkalta inkább kárára volt a kisipar természe• tes fejlődósének a közüzemek elterpeszkedese„ Ezek a természetellenes intézmények helyrehozhatatlan kárt okoznak az önálló magyar Iparosnak.Ezenkivül a közterhek súlyosodnak egyre elviselhetetlenebb mértekben az iparosság vállára, amely e terhek viselésében eljutott a legvégső hat árig. Ha az állam nem teremt munkaalkalmakat, nem csökkenti a súlyos terheket, nemcsak a kisiparnak kell összeroppannia, hanem az ipar mellett az egész magyar gazdasági élet hava tovább el fog pusztulni. A magyar kisiparosság mindenkeppen megérdemli a segitést, mert a polgári társadalomnak és a polgári társadalom gondolatán felépülő államnak éppen a kisiparos a leghatalmasabb pillére. A kérés immár nem vezet célra, ezért a kisiparosság- . /folytatása következik/ noc7áf!níi i PÚÉI TÁR Wd