Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1
1930-05-12 [036]
/AZ HSZTALCSKONGRESSZUS ÜLÉSE. P o 1 y t a t á s r 1./ nak erélyesen követelnie kell kívánalmai teljesítésit. Az erelyben azonban nem szabad odáig menni, h»gy az iparosság tavenytelen útra tévedjen, meg kell maradnia a legali3 eszközök alkalmazása mellette Elsősorban szervezkedésre van szükség - folytatta hatásos szavait Szterényi József báró - e szervezkedésnek az államhatalom támogatására ke 11 irányulnia egyrészről, de másrészről az iparosság saját boldogulását is céloznia kell-. Követelni, kell a közüzemek minél előbbi megszüntetését, ne akarjon minden város szabó, suszter, lakatos, és asztalos is lenni. Örömének adott kifejezést a szónok, hegy,amint a mai kongresszus tárgysorozata is példázza, az iparosság végre letért az úgynevezett gravaminális politika ingoványos útjáról és sérelmek hangoztatása helyett komoly bajairól tárgyal, komoly panaszai orvoslására tart országos kongresszust. Erre a munkára szivesen nyújtja támogatását és reméli, hogy az iparosság a kormányzatnál is megértő álláspontra talál. Lelkes éljenzessel fogadták a nagyszámban egybegyűlt asztalos mesterek Szterényi József szavait, majd B i t t h e r János felsőházi tag üdvözölte az országos kongresszust a Budapesti Kereskedelmi ós Iparkamara megbízásából. Hangoztatta beszédében, hogy az iparosság nem rombolni akar, hanem épitenl, Épitő elszánásához- azonban szüksége van a kormányzat segítésére, munkaalkalmakra, a mindennapi kenyérre „Ha jót kap felülről az iparosság, hálás a hatalom iránt, de ha a helyzetet megnehezítő intézkedések latnak napvilágot, akkor a magyar iparosság felemelt fővel es a legerőteljesebben követeli panaszainak orvoslását, jogos kívánságainak teljesítését, Az asztalosipart a közmunkákban valc reszvétellel és az export lehető ségek megteremtésével lehet és kell főképpen megsegíteni.Meg kell szűnnie annak, hogy a kézimunkákat érdemet lenek kapják és olyanok részesüljenek a közszállitásokban, akik csak szégyent és kárt hoznak a magyar ipar hírnevére. Be kell látnia a kormánynak,hogy ha a magyar kisipar elsorvad, magával rántja a pusztulásba az egész országot is. A mezőgazdaság boldogulásat az iparosság is akarja es tőle telhetően elősegíti, hiszen tudatában van annak, hogy az agrárlakosság jó sorsa jót jelent az iparra nézve is. Azonban tiltakoznia kell az iparosságnak az indokolatlan és túlzó dédelgetes ellen,amelyben a mezőgazdaságot részesítik, igen sokszor a kisipar rovására. Az iparosság nem leh---t mostoha gyermeke az államnak. A Nemzetközi Vásáron - folytatta szavait Bittner János, - az olaszok sátra mindenütt fasoista jelvényekkel ékeskedik. Ez a jelvény sokat jelent: a vesszőnyaláb jelenti az összetartást, a bárd pedig az eröt, amellyel le kell sújtani azokra, akik az összetartás t meg akarnák bontani. Át kell vonnft. az iparosságnak ezt a gondolatot a fascistáktpl, akik naggyá és hatalmassá tették Olaszországot. A magyar iparosságnak politite. i érdekektől mentesen kell szervezkednie, hogy egységes eróvel kivivja az őt megillető sikereket. A tetszéssel, frgadott beszéd után I ap f József, az Ipartestületek Országrs Szövets2gének elnöke, ma jd L a j t h a R ezső,az Országos Kózmüvestestület alelnöke üdvözölte lelkes szavakkal a kongresszus t, amelynek munkájára mind a két szónok Isten áldását kérte. Rövid szünet után a határozati javaslat ok megokolása és ismertetése került sorra. Elsőnek H a 1 a m a n János, az Asztalosmesterek Országos Szövetségének egyik vezetőtagja okolta meg azt a határozati javaslatot, amely a munkák megindítását, munkaalkalmak létesítésé t, az epitesi törvény megváltoztatását és az épületasztalosság érdekeinek meg- ' védését célozta. Most Tóth Józsefnek, az Asztalosmesterek Országos Szövetsége alelnökének előadói beszéde következett, aki az asztalosiparosság kívánságainak teljesítéséről beszélt, a szervezkedés kiépítése révén. KZ erősen ellenzéki szellemű beszédben a szónok főként azt hangoz tattá, hogy szervezkedés nélkül nem tud eredményt elérni az asztalosipar. Hiába követik egymást a kongresszusok, hiába szavazzák meg a különböző határozati javaslatokat, ha azok évről-évre eredménytelenek maradnak. Az A asztalosiparosságnak ezért *da kell végre kiáltania, hogy nem nyugodna tik K bele abba., hogy ez az ország csak tizezer embernek legyen boldog hazája, L mer t itt a tizezren felüli nyolcmillió magyar is élni ós boldogulni akar. I , A következő előadó P ü r e d y Lajos, az Asztalosmesterek Országos Szövetségének fótit kán volt, aki az a s zt a lesiparnak az exportba való bekapcsolásáról, a külföldről behozott iparcikkek ki szerit ás .ár ól /falytatása következik/
