Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-12 [036]

TUD OMANY /A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÜNNEPÉLYES KÖZÜLESE, Foiytatás.l./ Berzeviczy ülbert elnöki megnyitó beszédében az Akadémia működésének századik évfordulójáról emlékezett meg. öt évvel ezelőtt az Alademia nagy fénnyel s a külföldi Akadémiák részvételével is megünnepelte alapításának száz évét; azonban 1825. novemberétől, amikor a Széchenyi teremtő szava elhangzott, még öt évnek kellett az előkészítés és alakulás vajúdásai között eltelnie, mig végre 1830. november 17-én az igazgatóság megtarthatta alakuló ülését s kinevezhette a 23 első rendes tagot; ezt követte az alapszabályok és rendtartás megállapítása s már 1831 februáriusában az első nagygyűlés, mely a tiszteleti es levelező tagokat is megválasztotta, ugy, hogy azontúl a "Tudós Társaság", vagyis akadémia immár teljes szervezettel működött. Rerzeviczy megvilágította az 1825-30, évek között az Akadémiát érdeklő eseményeket, nevezetesen az alapitók folyamodását a nádorhoz, az adakozások kibővülését ama 250,OCO forintos tőkéig, mellyel az Akadémia működését megkezdte, a különböző dietális és szakértő bizottságik munkásságát, az 1830-iki XI. és XII. törvény cikk létrejöttét s végül párhuzamot vont az Akadémiának száz év előtti "alaprajz" és "renaszabások" szerinti s mostani szervezete között. Akkor az Akadémia hat szakosztályra oszlott, ma os^k háromra, dé akkor a belső tagok teljes létszáma nem haladhatta tul a hatvankilencet., ellenben ma lérheti a kettőszázötvenet. Akkor az elnököt az igazgatótanács választotta saját kebeléből egy évre, ma az összes tiszteleti, igazgató és rendes tagokat magábafoglaló "elegyes ülés" választja három évre. Akkor a heti "kisülések" az osztályok közös ülései voltak, ma havonként hár^m osztályülés van és egy összes ülés. Akkor a rendes tagok szerény tiszteletdíjat húztak, a helyboliek 500 forintot, a vidékiek 300-at, ma az akadémiai tagság semmiféle díjazással nem jár. Akkor az akadémia vagyonkezeléséről évenként beszámolt a vármegyéknek és az országgyűlésnek, ma vagyonkezelése a legnagyobb nyilvánosság ellenőrzése alatt áll, de függetlensége teljes, Berzeviczy Albert az akadémia kilencvenedik ünnepi közülését megnyitottnck nyilvánította, majd felkérte B a 1 o g h Jenő dr. fŐLitkárt, hogy tegye meg jelentését, Balogh Jenő a szokásos évi jelentés keretében vázoltához elmúlt tiz esztendő történetét, visszapillantást vetett az akadémiának a vörÖ3 terror óta eltelt tiz év alatt kifejtett munkósságára, A kimagasló eseményeken kivül megrajzolta a küzdelmekkel telt tudományos munkásságot. Beszámolóját Így fejezte be; - A misztikummal határos, hogy több nemzeti kataszrófánk után^bizonyára nem földi hatalom jóvoltából, hanem amint a hivő ember belső meggyőződéssel és csendes megnyugvással átérzi, a Gondviselés kegyelméből a nemzetnek szellemi élete haladást muoat.arnínt a mohácsi veszedelem és Világos utáni irodahaunknak két nagy fellendülése következett be, ugy bízunk abban, hogy a mostani nehézségek ellenére a jövőben további holadást remélhetünk. Erre biztató jelenségeink vannak az utolsó tiz év történetében,. A főtitkári jelentés után A p p o n y i Albert gróf tartotta meg "lfju gróf Andrássy Gyula emlékezete" cimü ünnepi előadását., Az emlékbeszédben Apponyi a következőket mondotta; - Ifjabb gróf Andrássy Gyula jelentőségét a magyar nemzet életében talán legtalálóbban azzal lehet jellemezni, hogy ö a nemzeti politikának olyan módszerét képviselte, mégpedig jóformán egyedül, amelyet tettekbe átültetni nem adatott neki alkalom, mel;y azonban mégis fáfclyaI ként kell hogy ajövőbe világítson, ha mar nem tudtuk azt a múltban kellőképpen érvényrejuttatni. Ez a módszer a történelem-bölcsészeti módszer. / Andrássy korán ismerte fel a magyar nemzet sorsának azt az alapvető tényét, hogy számára maga a fennállás is prcblóma, hogy tehát a lét biztosítása a magyar politikának'első feladványa, mely mögött a miként-lét kérdései háttérbe szorulnak. Ez a felismerés uralkodik egész politikai /folytatása következik/