Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-09 [036]

POLITIKA §§A Magyar Országos Tudósító jelenti: A Keresztény Kisgazda Földmives és Polgári Bárt S;JI b i n e k István elnöklétével na délután öt óra­kor..a Képviselőház min is ztertanác si te rmében pártértekezletet tar^ tott, smely en gróf Bet h le n István tr.Iniszterelnek vezetésével a kormány tagjai is résztvettek. Napirend, e lőtt Ke néz Béla kért szót és a következő­ket mondó tta:' - - Az igazságérzet,á hála és szeretet nevében kérek szét. napi­rend előtt.. Ismeretes, hogy a Képviselőház külügyi- ás pénzügyi bizott­ságának e gyüttes ülésén eléggé el nem ítélhető', felháborító és méltat­lan tátrtadá s hang z ott e 1 szeretett pártvez érünk; a miniszterelnök ur ellen«A hálátlansággal vádja joggal érhetne bennünket; ha nem használ­nánk fel első összejövetelünk alkalmát ar ra, hogy a miniszterelnök urat bizalmunkról, hálánkról és bensőséges ragaszkod^-ásunkról biztosítjuk* Kötelez be nnünket a hála erre, mert a hálátlanság, amilyen súlyos er­kölc-si hiba az egy éhbe n ; éppen olyan vég ze tes következésekkel járó politikai bün egy nemeze t történetébe n« Az állambölcselet szempontját átérezve megtudom érteni az a ntik világnak azt a törvényét, amely a há­látlanságot birói Ítélettel t orolta meg«Ha ez a törvény nálunk érvény­ben volna,' sok pcli ti/kusra sújthatna le az igazságszolgáltatás, akik hálátlanul viselkedtek gróf Bethlen Istvánnal szamben, aki hazaszereteté­vel, bölcsességével és lankadatlan munkásságával felemelte a porból ezt a fö ldresujt ott ors zagyot ». Történelmi tényeket nem lehet letagadni ; s történelmi tény , hogy amikor gróf Bethlen- István átvette a kormányzást, vérbe^n és vagk-yonban megfogyatkozva, államcsó'd, örvény szélén tántorogva tengődtünk s igazán-csak a nemzet eszményiéibe vetett hitnek ereje tartot­ta bennünk a lelket. Akkor jött gróf Bethlen István, kesébe vette a nem­zeti eszmények zászlaját. Neki megadatott a nagy államférfiaknak a? a ki­vételes képessége, hogy megérzi az idők lelkét* El non hamarkodva, akkor cselekszik, amikora kellő pillsnat elérkezik. Enne k köszönhető, hegy áttörte a tudatlanságnak, a gyűlöletnek, a közömbösségnek körénk fonódó gyűrűjét, meghozta a z erkölcsi és anyagi konszolidációt, a jogrendet,az államháztartás egy ensulyát, valutánk értékállandóságát, a- külföld bizal­mát) pénzügyeink és tiszteletét politikai akcióink terén.. Ennek uj bizony­sága , bizpny-Ts fokon mintegy betetőzése, vagy legalábbis magasabbra fejlesztése a párisi egyezmény, amely megadja nékünk pénzügyi rendelke­zésünk teljességiét és országóvilág előtt dokumentálja Magyarországnak a trianoni békediktátum óta még nem tapasztalt súlyát a nemzetek tanács­kozó asztalánál.. Az egyezmény ró'l A p p o n y i Aloert gróf éppen tegnap nyilvánította ki, hogy az ado^tt viszonyok köztit elérhető' legnagyobb sike^j? jele. Hr. szabad, azt fűzöm ehhez hozzá, hogy viszont ez a kritika az adott viszonyok között elérhető legnagyobb elismerés, mert .lvan köz­életi férfiú részéró'l j'''n, akinek függetlenségét, tár gj ilagos ságát, tisz­ta jellemét és igen magas fokon álló hozzáértését elvitatni nem lehet?. Az emberek lelkivilága legnagyobbrészt ugy van berendezve, hagy elfogadják, természetesnek tartják az eredményt, de nem akarják ész­revenni az eredményeket létrehozó verítéket és munkát* Mi azonba n tanúsá­g»t tehetünk arról az agynak minden sejtjét s minden idegnek szálát igény­bevevő' önfeláldozó munkáról, a melyet gróf Bethlen István,személyes érde­keinek félretételével, s ót e 1 hanyagolás ával, só't egészségének veszélyez­tetésével évek óta végez. Ennek tudatában a tisztes és tárgyilagos kriti­ka jogos, s ó't szükséges voltának elismerése mellett felháborodással kell visszautasítanunk az elhangzott támadást, aminthogy helytelenítette azt App«nyi Albert gróf is, akinek emelkedett erkölcsi érzését és erki'lcs­birői hivatottság át senki kétségbe nem vonhatja- a* <. . xKXctxKacj­/folytatása követkéziky //^ O

Next

/
Oldalképek
Tartalom