Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-04 [035]

--- Zü INIEXHAMISÍTÓ ORVOSTANHALLGATÓ /Folyt,4.kiadáshoz./ a Pesti Hirlap. főszerkesztőjénél, lejártam a Dunapartra, hogy valamelyik kereskedőnél helyezkedhessen; el mint krcsis, többszőr is fölkerestem a Fó­rum mozi igazgatóját s még igen sok. helyen jártam, de sikertelenül.Végre si­került volna egy közjegyzői irodában elhelyezkednem,de akkor letartóztattak. A tanuk kihallgatása után Makkal Jenő dr. ügyészségi alelnök Benczúr szigorú megbüntetését kérte. A törvényszék bűnösnek mondta ki Ben­czúr Mihályt a vádbeli bűncselekményekben és ezért egyévi börtönbüntetésre itólte. Az Ítélet ellen ugy az ügyész, mint a vádlott felebbezést jelentet­tek be. /MOT/Ss. KÉNYSZEREGYEZSÉGEK, A budapesti királyi törvényszék sjóváhagyta a létrejött magán­wgyezséget, az eljárást befejezetté nyilvánította és vagyonfelügyelő dijat állapított meg a következők ügyében: - Dr. ^egeöüs és társa Röntgen Intézet /Szövetség-utca 1<*./, cég­tulajdonos Markbreiter Ferenc /155 pengő/, - Oláh Sándor textllAEpkkeeskodő és himzőgyár r.t. /Arany Jáncs­utca 27. és Lőcsei-utca B6./ bejegyzett cég /Z342 pengő/, - Esze Géza /Molnár.utca 11./ vendéglős /l3£ pengő/. - Kakucsi Liebner Nándor /Scitovszky^tér 3./ földbirtokos kény­szeregyezségi ügyében az egyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedett és a törvényszék az eljárást befejezetté nyiivánitrtta, /MOT/ Weinreb ? ülöp csődnyitási ügyében a kir. törvényszék a csődöt va­gy onhiány okából megszünteti, s miután az adós a vagyontalansági esküt le­tette a törvényszék elrendelte az iratoknak az ügyészséghez való áttételét. Boboczky Lajos csődügyében a törvényszék KÍ3S Krpád dr, tömeggond­nok lemondását tudomásul vette és helyébe tömeggvndnckul Krausz Győző dr. öm ügyvédet nevezi ki. /MOT/ MEGFENYEGETTE VÁLÓFÉLBEN LÉVŐ FELESÉGET, HOGY KILPAKATIROZTATJA A FÉNY­KÉP T, HA NEM FIZET TÍZMILLIÓ KORONÁT. Weimann Sándor,egyik fővárosi ügyvéd irodájának a tisztviselője zsarlás bűn­tettével vádoltan állott a büntetőtörvényszék Schirilla-tanácsa előtt. A vál szerint Weimann 1926 novemberében levelet irt a feleségének, amelyben meg­fenyegette, hogy öles plakátokon hirdetni fogja, hogy mire képjes egy nő a férjével szemben,ki fogja plakatcriztatni a fényképét Győrben, Pápán, Veszmprémben s a ^Hinántul más nagyobb vámsaiban. - Igaz-e - kérdezte Schirilla elnök - hogy a feleségét megfenye­gette,hogy abban az esetben, ha a isÁMá) válóperben nem köt egyezséget, pel­lengérre állítja s plakátok utján fogja meghurcolni? - Én nem fenyegettem meg - válaszolta Weimann. Egyszer irtam néki egy levelet, amelyben figyelmeztettem, hogy ha abban a sikkasztási bünrer­ben, amely az ő feljelentésére Indult meg ellenem, fölmentenek, kiplakati­roztatom, hogy miatta ültem ártatlanul egy évig. - ön kivágta az egyik estilap 1926 november 26-iki száménak azt a lapjet, amelyik egy gyilkossági bünnert tartalmazott. A lapközlemény sze­rint a gyilkost elitélték, ön a lap marg°jára odaírta ceruzával: így fogsz te is járni, Mariska, te sem fogod a sorsodat elkerülni, esküszöm. - Erről nem tudok semmit. Én nem küldtem el a volt feleségemnek semmiféle lappéldányt. Valószínűleg a rokonai küldték,hogy néném bajt okoz­zanak . - Ön 1927- januárjában egy járásbíróság! tárgyalás után a folyosón előrántotta a kését és a feleségét leszurással fenyegette s arra akarta kény szeriteni,hogy tízmillió korinát fizessen önnek. - Ez sem felel meg a valóságnak. Lehet, hogy kés volt nálam,mert a ceruzámat hegyeztem,de én a kést nem fogtam rá a feleségemre. A válóper kezdő stádiumában Kerpely Jenő dr, ügyvéd képviselte a feleségemet. Az ügy­ved és a feleségem igen jé barátságban voltak. Kerpely dr. harmincmillió koronát ajánlott fel.hogy váljak el a feleségemtől. Százmillióért sem válok el -"mondottam - még csak az kéne, hogy a feleségem magának a barátnője le­gyen . /Eolyt.köv./ Sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom