Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-04 [035]

ZU CHANEL ÜGY /folytatás 5 , kíadáshc-z/ ár szempontjától szembeállítja egymással, a jogellenesség elbírálásánál azín-.an a szindarab egész tartalmát figyelmbe be 11 venni. A jelenleg sr^replő szindarab tartalmából azonban az alapítható meg, hegy az iró a párbeszéddel nem a megjelölt parf őmcég-versBnybsr sak ároi/» akarta bírálni, hanem a közönség mulat tat ÍS a volt a cél, amihez az ÍJ hozzájárult, hegy a vígjátékban szereplő személyek jelleméé s ét*, is^te'jmfcötetó',?-: Lehet, hogy a párbeszéd a felpessi cég tulajdonosainak egyéni, érzékenységét 3értl

; kártérítési jogalapul azonban csak tényleges Jogsérelem szolgálhat, s nehezen képzelhető el, hogy a közönség a párbeszéd hatása alatt kevéobbé vásárolta vclna a Shanel-parfőmeket, mint annakelőtte tette. Mindezek alapján a törvényszéknek HtemxBitihrA el kellet a keresetet utasítani,-;'" fejeződött be a széley kiben nagy érdeklődése el kisárt pert eldöntő törvényszéki Indokolás \ törvényszék 13oc pengő perköltség fizetésére kötelezte a Cha.»ei^-sge-U/MoT/CY, ZU KI AKARTA PKAKATIROZTATNI A FELESÉGÉT /Folyt.5. kiadáshoz./ A z ügyvéd sokat járt a nyakamra - a végén azt mondtam, hegy ha ötvenmilliót adnak, élvélok. Addig,addig tárgyaltunk, míg tízmillióban állíp odtunk meg. A járásbirósági tárgyalás után udvariasan köszöntem a volt feleségem nek a arra kértem, hogy béküljünk ki. - Taka rodjen innen, zsamlé gazember - fakadt ki a feleségem, mire én nyomban otthagytam,A késemet nem fogtam rá, pénzről szó sem esett k özöttünk. A tanuk kihallgatása után w törvényszék bűnösnek mondta ki Veimann Sándort zsarolás bűntettének kísérletében és ezért hathónapi börtönbüntetésre Ítélte. A felek az ítélet ellen felebbezést jelentettek be. /MOT/Gz. A KELENFÖLDI HÁRMAS CSALÁDI TRAGÉeTAÁ TETTESE A LEGFELSŐBB HONVEDTCkVÉNY. SZÉK ELŐTT. A Margit-körutí katonai törvényszék mult év őszén tárgyalta Sebők Iái honvédtizedes ügyét, aki ellen a katonai ügyészség közönséges gyilkosság büntette cinén emelt vádat. A vádirat szerint 1920, április 15-én hajnalban Sebők szolgálati fegyverével agyonlőtte apósát, Kovács Jánost, feleségót, Kovács Margitot és anyósát- Aon?áás Jánosnét. Sebők Pá 1 kihallgatása során részben beismerte bűnösségét, előadta

;

hogy hisszu időn keresztül igen jó vi szenyban élt feleségével, kősőbb azonban ugy felesége mint apósa és anyósa ellenfordultak

? i-riwr^mrösmn feleségének szülei állandóan izgatták feleségét, hogy ne éljen többet; férjével és az asszony nem is akart vele együtt lakni, jóllehet, ő több alkalommal könyörögve kérte erre

e Ö tulajdonképpen ^ngyil k ossági szándékból vette magához a fegyvert, egyáltalában nem készült előre a gyilkosságra, a fegyver dulakodás közben sült el és igy sebezte halálra apósát. Hegy milyen körülmények között- lett anyósára és feleségeié, arra már nem is tud visszaemlékezni, olyan rendkívül fölhevült állapotban volt vallotta a vádlott., A katonai törvényszék több tanút hallgatott ki, akiknek vallomása alap jár. a d 3 c ember 2-ik.i, utol a ó tárgyaláson bűnösnek mondó tta ki Sebők Pált közönséges gyilkosság bűntettében és ezért katonai érdemrendjeinek elvesztés e es a honvédség kötelékétől való kicsapása mellett kötél általi halálra Ítélte. Sebők ós védője felebbezést jelentettek be az Ítélet ellen és semmiségi panasszal is éltek e egy került az ügy a legfelsőbb katonai törvény szék elbírálása alá, /Folyt- .kev,./ Ma.