Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1
1930-04-14 [035]
H I R. E K . EZERSZÁZ RENDŐR HUVETI ÁJTKTOSSGA A BAZILIKABAN. Virágvasárnap j án a budapesti rendőr ségj legény sé ge felügyeibi. és fogalmaáói kara meggyónt ésjmegáldozott a Bazilikában. A rendörlegenység Wolkenherg Gyula rendőrfelügyelő vezetésevei zeneszóval vonult srá" a teraplomba / ahol 0 s i s z r i k János püspök, rendkivűli követ és meghatalmazott miniszter fényes papi segédlettel misét celebrált. A szentmisénél dr. F u k á s z János rendőrtanácsos és B e r en i k Bela rendőrfelügyelő ministrált. A prédikációt dr.Bris its Frigyes tanár mondotta. Beszédében azt .., fejtegette, hogy a rendőrség krisztusi hivatást teljes it, amik* kötelességét végzi. Áldott legyen,- mondotta - aki az Ur neveben jő s áldott legyen a rendőr aK» az Ur nevében örködig embertársai erdekében,"A szentbeszéd után a rendórzenekar S z I 11 ő s y Karnagy vezetésével egyházi énekeket adott elő. A mise alatt a rendőrlegényseg és tisztikar megáldozott. A húsvéti ájtatrsságon megjelent I sse kut z Aurél dr. államtitkár,V e c s e y József dr. miniszteri tanácsos, B- ezegh-Huszágh Miklós főkapitány, A n d r e k a Károly, Dorning.. Henrik dr& D óra Sándr/F 1 dr, fÓkapitányhelyettesek, R á b e 1 Dániel számvevőségi főtanácsos, Puskás György ésSzilaveezky Lajos rendőrfőtanácsósok, Török János főpi rancsnrk, s a fogalmazói ós felügyelői kar csaknem valamennyi tugja. A rendőrök ezután zárt sorokban bevonultak a Mo»onyi utcai laktanyába. /MOT/B. I'UŰLOXÚW.M^ U ORSZAGOSNaGYGYÚLEST TAROTT rxZ IHAROSSAG K SERELMEI ES PnNaSZAI TARGYÜBAN A magyar - iparosság vasárnap délelőtt a fővárosi Vigadó nagytermében orzságos gyűlésre gyűlt össze, hogy a nagygyűlésen megt árnyalják mindazokat a sérelmeket, kivanságokat és panaszokat, amelyek a kisipar helyzetét súlyossá teszik, A nagygyűlésen mintegy 50t kisiparos vett reszt, - főként Budapestről, de emellett az ország minden részéből jöttek kiküldöttek, hogy a nagygyűlésen az egyes vidékek bajait és kívánságait tolmácsolják. Az országos gyűlésen B I t t n e r János felsőházi tag, a Budapesti Keréskedmi és Iparkamara alelnöke elnökölt, aki megnyitó beszédében főként a husipari és sütőipari szakmákat érintő úgynevezett háziipari rendeleteknek az iparosságra káros hatására mutatott rá, majd a szövetkezeti közüzemek működésének megszüntetését követelte és a Társadalombiztositói díjfizetések körül felmerült panaszokat tette szó tárgyává. Bittner .elnök beszédében oda konkludált, hogy a baok fő oka a kisipar szervezetlenségében rejlik,és épen ezért az iparosságnak egy közös gazdasági pártba való tömörülését sürgette'. Hangoztatta az elnök, hogy a magyar kisipartól távol áll, az a szándék, hogy a mezőgazdaság megsegítése ellen emelje fel szavát, de - igenis - a mai nagygyűlés leszögezi, hogy az agrárréteg támogatáának nem szabad az ipar rovására mennie. Véleménye szerint a szabad husipari és sütőipari árusitást engedélyező kormányrendeletek, amelyeket az orsz ág őstermelő lakosságának megsegft^e érdekélten bocsájtottak ki, távolról sem szolgálják ennek a rétegnek az érdekeit, visz ont helyrehozhatatlan károkat okoznak a képesítéshez kötött szakiparnak. I e u t s c h Mór, a Budaje sti Sütőiparosok Egyesületének elnöke ugyancsak azt fejtegette, hogy a szabad sütőipari árusítást megengedő rendelet végromlásba jutt&^ja a tisztes magyar pókijart. A rendelet amellett nem intézkedik arrel, hogy az egyszerű falusi asszonyok megtartsák azokat a higiénikus követelményeket, amelyeknek megtartását a pékiparnál a hatósági közegek a legszigorúbban ellenőrzik. A rendélet nyomán a munkanélküliség emelkertai fog és ég/Sín ezért az orsz ú. iparosságának egységésen kell demonstrálnia ez ellen az intézkedés ellen. D * r z i Sámuel dr., a 5 Országos I p aregyesület igazgatója jogi szempontból szolt a tárgyhoz és azt igyekezett bizonyítani, hogy a *zétörvényekkel. A rendelet
