Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1
1930-04-11 [035]
-—BÁRÓ SENNYEI MIKLÉST BEI'ÖHÖLTE A LEÁNYA .FÉR JEZETT BÁRÓ IVÁNKA IMRÉNÉ APANÁZSÁNAK VALORIZÁL. ÁS A MIATT c Sennyey Miklós báró földbirtokod néhány évvel ezelőtt elvált feleségétől, és ekkeD abban állapodtak meg, hogy Sennyey báró húszezer korona évi tartás dijat fizet elvált felesége számára, tízezer koronát pedig évenként leánya részére, Sennyey Miklós elvált felesége nemsokára meghalt, maga a báró újra megnősült, a leánya,, íxÁ Sennyey Klára pedig férjhezment Ivánka Imre báróhoz. ímaéáí&aíaSm Sennyey Miklós báró időközben a korona elért éktelené- " dísee folytán / énként felemelte leányának apanázsát évi 32oo pengőre. Ivánfe ka Imréné báróné azonban ezt a z összeget keveáélte és élatjáradékának valorizálása iránt polgári pert'inditott, ügyvédje, dr Ni ame ssny Mihály volt országgyűlési képviselő utján* Ivánka báróné a pört elsőfokon részben megnyerte, amennyiben a biróság évi 954c pengőben állapította meg azt az összeget,amelyet Sennyes Miklós bárónak férjezett leánya számára fizetnie kell. Az Ítéletet Sennyey Miklós ügyvédje, Nagy Emil dr, volt igazságügymlniszter megfelebbezte és igy került az ügy a budapesti tábla Gál-tanácsa elé. A táblai tárgyaláson Nagy Emil dr, Sennyey iVi iklós báró ügyvédje előterjesztette,hogy az ilyen természetű valorizációt csak a méltányosság alapján lehet megállapitani,, mert megbizója, az alperes annakidején a saját jószántából ajánlotta fel gyermekénél' ezt a nagyosszegü évi tartásdijat és méltánytalan volna, ha az apát most jobban sújtanák, mint ahogy ő önmagát elkötelezte. Egyébként bár° Sennyey Miklós birtokai olyan értékcsökkenésen mentek keresztül,hogy a birtokok hozadéka a békebelinek egyhatodára szállt alá. A trianoni határ elvágta a birtokot és a határvonal éppen a kastély parkja alatt vonul cl, A bárónak ugyan van ma is 65c o hold birtoka, ebből azonban 15oo holdat a vagycnvált3íg alkalmával elvettek tőle; a vagyoni státusa tehát annyira megcsökkent, hagy tavaly például a báró 3O.DO^ pengős kölcsönt volt kénytelen felvenni, hogy a gazdálkodást folytathassa, Niamesspy Mihály dr, ügyvéd a felperes bárónő képviselője rámutat, hogy az apanázs megállapítása okiratikon alapul és ezeket az okiratokat annakidején éppen Nagy ^mil dr. szerkesztette. Klára bárónőt ezek szerint az okiratok szerint anyja halála után 16roo korona év járadék illeti meg és most azt követeli, hogy ezt az összeget száz százalékig pengőre valorizáltan kapja meg atyjától, A tábla hosszas tanácskozás után ugy határozott, hogy a gazdasági szakértőt küld ki annak a megállapítására,, hogy mennyi volt Sennyey báró birtokainak a jövedelme az 191C'-192Í években. Szakértőül a tábla Ocskx kay Rudolf hites törvényszéki szakértőt rendelte ki és a jelentés beérkezé séig a tárgyalást elnapolta„ /MOT/Ky, A HOJEOMÁNY - BŰNVÁDI EL JÁRÁS Mintegy két évvel ezelőtt nagy feltűnést Keltett, hogy a pestvidéki királyi ügyészség Seemann ^llmos újpesti kereskedőt és feleségét csalárd bukás^ büntette cimén letartóztatta, Seemann Vilmosnak virágzó texttlkereskedése volt, szép háza volt, részletüzletek nagy jövedelmet biztosítottak, úgyhogy a nagykeres ke dőli: szívesen bocsátottak rendelkezésére árut és hitelt. Seemann Vilmos leánya megismerkedett Fruchter Lajos ékszerésszel hamarosan jegyet váltottak s minthogy az anyagi egzisztenciájukat a leány hozománya Is biztosítani látszott,megtörtént az esküvé. Röviddel az esküvő ^.tán'Seemann arra kérte a vejét, hogy a hozományból 25oo pengőt adjon kölcsön,minthogy azonban a készpénzt Frucjhter sem nélkülözhet te,megállapodtak abban, hmm hogy megvesz az üzletből négyezer pengő künnlevőséget, amit Seemannék reá engedményeztek„Alig múlott egy nébány hét > Seemann csődbe került,mire tizenkét hitelezője csalás büntette cimén feljelentette és a vőre ruházott^ követelések miatt a királyi, ügyészség csalárd bukás büntette cimén eljárást inditott ellene és a megajándékozottnak tekintett vőt is vádba fogták. A pestvidéki törvényszék Szekér-tanácsa most tárgyalta az ügyet és ennek során a vádlottak azzal védekeztek, hogy a hitelezőknek mindig pontosan fizettek s mikor fizetni nem tudtak, csődöt kértek. Seemann arra is hivat kozott,hogy vejének tulajdonképpen nem is adott hozományt,mert az átadott összeg nem hozomány volt, haniam a leány félrerakott keresete, amelyet üzletükbe fektettek, A bizonyítási eljárás során kihallgatott tanuk igazolták a vádlottak védekezését, ugy hegy Tarján Mihály dr, és Deutsch Albert dr. védők felszólalása után az ügyész kilenc csal ás ±rmááanmrmvmm bűntettére vonatkozóan elejtette a vádat, a törvényszék azonban a fennmara dó vádpontokat sem látta bizonyítottnak és a vádlottakat valamennyi vádpont alól felmentette, /MOT/M.
