Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-11 [035]

— - SÚLYOS uXOGHÁZRA ÍTÉLTEK EGY BESURRANÓ TOLVAJNÖT. Kondrea Mária Magyarofszggóól örökre kitiltott asszony néhány hónappal ez előtt visszatért Budapestre és itt tömeges tolvajlást követett el. Rendazerint kikémlelte először a terepet és amikor meggyőződött arról, hogy valamelyik lakó nem tartózkodik odahaza, álkulccsal felnyitotta a lakást és min den elemelhető tárgyat magával vitt. A detektiveknek végül sikerült ártalmatlanná tenni és tizenöt esetben bizonyult rá,hogy ezreket érő ingóságokat lopkodott Ilyenformán össze, A büntetőtörvényszék Mayer-tanácsa előtt ma megtartott tárgyaláson a vádlott beismerő vallomást tett és csupán nagy nyomorát hota fel védekezésül. Kovács Péter dr. ügyészségi alelnök vádbeszéde után a törvényszék a veszedelmes tolvajnőt dologházra itélte, amelynek legkisebb tartamát négy esztendőben állapította meg.

J Az elitélt felebbe zett. /MOT/ Ma. --- SIKKASZTÁSÉRT ELÍTÉLT SZŐNYEGKERESKEDŐ. Rsdumi Hraut Szerkisz konstantinápolyi származású szőnyegkereskedők ellen,akiknkk a Belvárosban volt szőnyegjavító üzlete^ a királyi ügyészség többrendbeli sikkasztás vétsége cimén vádat emelt. Eszerint még 1927 év őszén a vádlott Jankovics János egyetemi tanártól, Farkas Sándor nyugalmazott tábornoktól, Milos György takarékpénztári igazgatótól, Wabits Lujzától, dr. Stiassny Ottónétól és még többektől szőnyegeket vett át javitás végett,ezeket azonban elzálogositotta, és ilyenformán nagy összegek erelég károsította meg a az illetőket. Messik Lajos dr, törvényszéki egyes biro tárgyalta a szőnyegkereskedő ügyét, aki beismerő vallomást tett. - Tudatában vagyok annak- mondotta többek között, hogy a korán szerint is a tu lajdonjog szentségét sértettek meg, beismerem,hogy bünt követtem el,de tessék figyelembe venni azt,hogy Igen nehéz anyagi körülmény ek között voltam és a legnagyobb szükség kgnyszeritett a bűncselekmény elkövetésére. De nem csak én vagyok a hibás, hanem az ügynökeim magaviselete is sodort ebbe a helyzetbe, mert többen közülök sikkasztottak tőlem és ezzel nagyon megkárosítottak. A törvény szék kihallgatta a megidézett sértetteket, majd pedig Nuszbeck Sándor dr. ügyészségi alelnök vádbeszede és Tarján Mihály dr. védő beszéde után hétrendbeli sikkasztás vétségébenmondotta ki bűnösnek a vádlottat és ezért négyhónapi fogházra ítélte el. Az ítélet jogerős. /MOT/Ma. «*-- TILTOTT KÖZLÉS. A vitéz Bajcsy Zsilinszky Endre dr. szerkesztésében megjelenő Előőrs cimü lap 192C június 2-án megjelent számában hosszabb cikk jelent meg Siegescu József és Szegő Rezső bűnügyeiről A cikk tartalma miatt az ügyészség rágalmazás vétsége cimén vádiratot adott Zsilinszky Endre ellen,, aki lapjának 1929. június 22-iki számában az ellene kiadott vádirat tattalmának egy részét szó szerint leközölte. Emiatt a királyi ügyészség tiltott közlés vétsége miatt eljárást indított Zsilinszky Endre ellen,akit ma vcnt felelősségre a büntetőtörvényszék Méhes-tanácsa. - Nem érzem magam bűnösnek -védekezett Zsilinszky Endre.- Miért nem?-kérdezte Méh. s elnök - Kért engedélyt a vádirat közzétételére? - Nem kértem. Engem az a meggondolás vezetett, hr»gy a törve nynek az a terd enciája, hogy a vádlottat a jogerős elítélés előtt megvédje a meghurcoltatástól. Saját ügyemben tettem közzé a vádiratot, s ezért ugy gondoltam, hogy nem követhetem el a tiltott közlés vétségét. Nemk^vet hettem már azért sem, mert senkinek sem ártottam. Vudy Oszkár dr. királyi ügyész ftntartetta a vádat, s a vádlott elitélését kérte. Károlyi József dr. védő azzal érvelt, hogy azpakix saját ügvében hozott vádirat tartalmát közzéteszi, nem követheti el a tiltott köa lés bűneselekményétx. A vádlott egy/szerűen nem kivánt élni azzal a törvényadta előnnyel, hogy a főtárgyalás előtt az ügyejK' nem hozható nyilvánosságra. Felmentő itélet ka pcsán elbi határozatot kért oly értelemben,hogy az, aki saját ügyében hatósági iratot nyilvánosságra hoz, nem köbeti el a tiltott közlés bűncselekményét. A törvényszék rövid tanácskozás után bűnösnek mondta ki Bajcsi Zsilinszky Endréd r.-t tiltott közlés vétségében és ezért hatvan pengő pén büntetésre Ítélte. Az ítélet indokolása szerint a törvénys zék a vádlott beismerése alapján megállapította, hog- Zsilinszky Endre a vádiratot engedél nélkül közzétette. A törvényszék nem fogadta el a védőnek azt a z érvelését, hogy a^vádlott saját ü yében te e közzé a vádiratot,s igy nem követte el a terhére rótt vétséget. E

2 közjog, s nem az egyén joga,a bűnösséget tehát meg kellett állapitani.Az itélet ellen a felek felebbezést jelentefitek be. /MOT/Sz ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 1 °J h .