Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1
1930-04-11 [035]
/ A Kereskedelmi és Iparkamara üzemi bizottságának ülése. Folytatás / T o 1 n a y Kornél csak a közszükségleteket kielégítő és ter mészetüknél fogva monopolisztikus üzemeket tartja jogosultaknak. Ilye_ nek a posta, és távírda, valamint a Vízmüvek. K telefonszolgálatnál már kétséges, hogy annak közüzemszerü ellátása előnyösebb -e közérdekek szempontjából, mintha az üzemvitelt magánvállalkozás látná el. Még ; .••v ^j:x3 , i*rxk«4 problematikusabb a személyi és áruszállítási vállalatok körében a közüzem jogosultságának kérdése. Elitéli a mesterséges monopóliumokét, mert n. m-st .rséges monopóliumokat élvező közüzemeknél két nagy veszély forog fenn, az egyik az, hogy a közüzem költségvetése hozzákapcsolódik az őt fenntartó közület budgotjéhez, a másik pedig az a körülmény, hogy. amikor a közület vállalkozóvá lesz, megszűnik egyben a közérdekű vállalkozás ellenőrző tevékenységét ellátni, Kartscholce János kamarai tag különösen a közüzemet által felállított és gónb a módra elszaporodó melléküzemeket és javító műhelyeket kifogásolj a^-Lgy a BESZKÁRT is nagy gyárteleppel'rend lkezik, mely saját rezsiben látja el a villamosvasút - és vasárucikk szükségle- x tének legnagyobb részét, olyannyira, hogy az ezeket előállitó kis - és középipart szállítás ónak 80%-ától ütötte cl, K n ő b Sándor a GYOSZ képviseletében dicsérő szavakkal em lékezik meg a vanerai elaborátumról es megállapítja, hogy a riiagyar gyáripar volt az első,amelyik a közüzemek elleni harcot felvette',, Ep pinger Károly Olaszország példáját emlitl fel,ahol legutób Mussolini a telefont visszaadta a magánvállalkozásnak. K r e s z Károly dr, a TÉBE képviseletében utal rá, hogy a közüzemi kérdés más országok gazdaságpolitikai közvéleményében is igen nagy szerepet játszik. Megállapítandó azonban, hogy nincs olyan állam, ahol a közüzemek olyan óriási arányú eltérjedettséget nyertek volna, mint Magyarországon. Ez~"szintén egyik legfontosabb akadálya a magyar gaz daságl élet fejlődésének. A debreceni Kamara képviseletébon dr. R a flt 6 ^ezső főtitkár az állandó és szakadatlan propagandatevékenység fontosságát hangoztatta, H i r s c h Nándor tözsdetanácsos az OMKE képviseletében a Futura kiváltságait panaszolta fel. Kelemen Móric a Vasmüvek és Gépgyárak Országos Egyesülete nev-ében jelenti be, hogy üdvözlik a Kamara közüzemellenes akcióját* Benedek József felszólalása után Lati n á k Jenő kijelentette, hogy ha u d kereskedelemügyi miniszter ismerné Marxot, akkor erőseeojn állást foglalna a közüzemek ellen. Hegedűs Márton a Bádogos Ipartestület nevéében adatokkal llluuztgálta, hogy a Gázmüvek és Vízmüvek teljesen elvonják a szere1őipar munkaalkalmait, Bach n a n e k Kálmán felszólalása után a Fővárosi Temetkezési Intézet közérdekellencs működését vázolta, M e r k 1 c r József a Szállítmányok Egyesülete képviseletében az IBUSZ szállitesi monopóliumait ismertette. G y ő r b j. r ó István a Kőművesmesterek Egyesületének részéről szólalt fel. Kifejte tte, hogy a legveszedelmesebb fajtáTjox korrupció melegágyai a közüzemek. E b o r Antal elnök összefoglalván az elhangzott felszólalásokat ,a határozatot abban foglalta össze , hogy a Kamara az országgyűlés mindkét házának megküldi az elkészült emlékiratot, törekedni fog arra, hogy egy törvénytervezetet készitsen a közüzemek likvidálása céljából, küldöttséget meneszt a kormány tagjaihoz, és a főpolgármesterhez az üzemi politika megváltoztatása érdekébon, köszönetét fejezi ki a sajtónak a közüzemi kérdés napirenden tartásáért és kijelenj hogy a legnagyobb energiával fogja vezetni a kamara üzemi bizottságának akcióit,' Í mert'ebben a harcban ő legbensőbb közgazdasági meggyőződését képviseli. /M0T./>.
