Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-11 [035]

A BELSŐ TŐKEKÉPZŐDÉS PROBLJJIIÁI. Azt a nag sabásu ankétet, melyet a^ Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intezete rendezett a belső tőkeképződés gazdasági - és jogpolitikai pr óblémáina.. megvitatására, pénteken este folytatlak és fejeztél: be„ Dr„ M e szl enyi Artúr egyetemi tanár arra mutatott rá

> hogy a nemzetközi helyzet Európát a békeszerződések óta gazdaságilag teljesen Irracionális életmódra kényszeriti. Az Inproduktiv havikiadások egyfelől az azok megindokolására és alátámasztására életben tartott gyűlölködés a nemzetek között a békeczerzódos által okozott sérelmek és a túldimenzionált állairháztartá sok táplálására minden józan gazdasági meggondolás ellenére felállitott tilalmi vámok teszik nagyjában azs* európai termelést inproduktivvá és akadályozzák meg , hogy olyan felesleg kelet'-* kezzék, amelyet töke alakjában tartalékolni lehessen. Az igy felállított diagnózis már magában rejti az orvoslás alapelveit. Első feladatunk tehát az, hogy ama törekvések ruel]e tt szálljunk sikra, amelyek a fegyver kezes csökkentését, a nemzetek békés gazdasági együttműködését, az európai , vagy legalább középeurópai vámunió előkészítését és mielőbbi életbeléptetését célozzák. Másodsorban fel kell ismernünk, hogy mai helyzetünk nem az, mintha nagymennyiségű belföldi tökéh bármi okból elbújnának és újból elóbueeannának, ha je és biztos elhelyezkedést remélhetnének,hanem az, hogy kevés tőketartalékunk is elveszett, tehát elölről kellkezdeni a tőkegyűjtést. Ehhez mindenekelőtt külföldi kölcsönre van szükségünk, hogy a termelés meglndülhasson, mert előre el kell háritani minden aggályt mely a tőke biztonságát és jövedelmezőséget veszélyezteti. Ezért nem sza had a polgári peres és perenkivüli el jár ásttgaranciáit ój. megfősz tani, szentnek kell tekinteni a szerzett jogokat, szakítani kell a háború óta megho nosodott azzal a rendszerrel, hogy törvényeknek és rendeletöcnnk vlsszahatóerőt adnak, óvakodni kell az egyes eldöntésre váró esetekre szabott törvény - és rendeletalkotástól. Sürgősen szabályozni kell a kamatkérdést és törölni kell a 8%-os kamatmaKimumot. Egyebekben azonban mértéket kell tartani a jogi reformok felé.A kartelekkel szemben is mérsékelt és kíméletes politika kivánatos.A tőke biztonságérzetének jelentős fokozása ra szolgálna a hitelező pozíciójának erősítése,ami az igazságszolgáltatás javításával és gyorsításával ideiglenes Intézkedések intézményének meghonosításával a végrehajtási eljárás korszerű reformjával és a fizetésképtelenségi jog egységes szabályozásával Volna elérhető. Dr. K r e s z Károly foglalkozott a beruházások kérdésével es hangsúlyozta, hogy nem helyeselhető az a politika, mely állandóan adókból eszközöl beruházásokat, amelyek közül igen sok nem produktív. Ezután a takarékosság kérdésével f ogla lkozott és kiemelte, hogy mily nagy fmtosága van e téren a propagandának. Dr. Proszwi m "á e r Béla hangoztatta, hogy az államnak községeknek és közületeknek kell példát adni arra, hogy ah takarékosságot miképpen kell keresztülvinni. Minden olyan közszolgáltatást veszedelmesnek tart a takarékosság szempont jóból,mely a forgalmat megnehezíti. Káros szCrinte a takarékosságra a perrendi novellának az a tervbevett intézkedése, mely az értékhatár felemelését a kormányra bízza és hogy az 50 pengőnél kisebb összegű jelzálogos követelést telekkönyvbe bekebelezni nem lehet, mert ez a pengő iránti bizalom csökkentésére lesz alkalmas. Miként becsülje meg a nép a pénzt , ha az állam az ötven pengőnél kisebb tőkét lekicsinyl!„ Dr„Tunyogi - Szűcs Kálmán miniszteri osztálytanácsos hangsúlyozta, hogy a nemzeti gondolatban kell egyesülni és a gazdasági eletet tervszerűséggel ezalapon megszervezni. Dr„ A r á n y i x

stván felszólalása után dr. K u n c z Ödön egyetemi tanár azzal a problémával foglalkozott, hogy milyen jogszabályokkal kell a belső tőkeképződést megerősíteni. Rámutatott arra, hogy a beleső tőkeképződés alapja a gazdasági jogban kifejezésre jutó jog. A termelés és a fogyasztás a jog segítségével alakul át békés szervezetté, a közgazdasági élet rendje a jog ténye, a gazdasági cselekmény jogcselek1/ts a gazdasági intézmény egyben jogi intézmény. A I folytatása következik. /