Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2
1930-03-28 [034]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDOSITO 2. törvényszéki kiadás, Budapest,133o. március 28. — TÖBBRENDBELI ÓVADÉKCSALASÉRT A TÁBLA KETEVI BÖRTÖNRE ITiLT EGY ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZ ÓT. Rosenfifelil Sándor budapesti építkezési vállalkozó 1927. folyamán vállalatot alapitott kisebb vizvezetéki és villanyvilágítási hibák azonnali kijavitásara. A vállalkozó huszonnégy alkalmazottat vett fel, akiknek mindegyikétől néhanyszáz pengő óvadékot követelt, A vállalat azonban kellökérpen nem r-rosperalt, az alkalmazottak visszakövetelték pénzüket Rosenfeldtől, aki azonban nem tudott fizetni. A féruljárt emberek feljelentést tettek az é*i tési vállalkozó ellen,aki a budapesti büntetőtcrvényszék előtt azzal védekezett, hogy a pénzt azért nem tudta visszafizetni a panaszosoknak,miután üzlettársa: Gallusz Sándor, a pénzt elsikkasztotta és megszökött. Áz üzlet financiális ügyeit ugyanis Gallusz vezette, a vádlott - védekezése szerint - a műszaki ügyek vezetésére vállalkozott.'Arra is hivatkozott Rosenfeld, hogy vállalatát ki akarta bővíteni és erősebb alapokra kivánta fektetni, evégből tárgyalásokat kezdett H a iier és Zichy grófokkal,akik hajlandóknak mutatkoztak arra,hogy a vállalkozást szövetkezetté alakitják át. Ennek a követkézétnek már az alapszabályai is készen voltak és az egész üzlet meg kezdése már csupán a miniszteri jóváhagyástól függőt^, ainlkor Gallusz sikkasztásai, valamint a vádlott letart°ztatás a meghiúsították a vállalat szanálását. A törvényszék ezt a védekezést nem fogadta el és a kihallgatott tanuk vallomása, valamint a beszerzett egyéb bizonyítékok terhelő volta alapján Rosenfeld Sándort huszonnégy rendbeli xxkkxxxxáa csalás, illetve sikkasztás büntette, illetve vétsége miatt összbüntetésképpen két ós fél esztendei börtönre itélte. A tábla Zaishár-tanácsa most ezt a büntetést Virág Gyula dr. védő védőbeszédének meghallgatása után kétévi börtönbüntetésre mérsékelte. /MOT/Ky, HÁROMHÓNAPI FOGHÁZRA ITELTE A TÁBLA A CSELEDLEÁNYT, AKI G OND A TL AN S ÁGA MATT OKOZÓJA VOLT ÚJSZÜLÖTT GYERMEKE HALÁLÁNAK. Varga Terézia pátkai cselédleány 1929 július 3o-án éjszaka házasságon kívül egy fiúgyermeknek adott életet. A leány a gyermeket titkon szülte meg, az udvari disznóól mögött, álló helyzetben és hogy a szülés lefolyását siet tesse, a magzat fejét a torkánál fogva megragadta. A magzat'megfulladt, mire a leány ijedtében a kis holttestet elásta az ól mögött. A dolog kitudódott és Varga Terézia ellen gyermekölés büntette, valamint egészség elleni kihágás elmém bűnvádi eljárás Indult. A székesfehérvári törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a leány azzal védekezett, hogy izgalmában lehetséges, hogy a magzat torkát megszorította és igy a gyermek már holtan jött a világra. Az orvosszakértők szerint nem lehetett pozitive megállapítani,hogy az újszülött élve, vagy halva született-e meg. Ilyen kcrülménjek között a törvényszék a leányt csupán egészség elleni kihágásban mondotta ki bűnösnek,mert megszegte nrcnamnam a temetkezési szabályokat,amikor újszülött csecsemőjét az udvaron titkon elásta.'Az elsőfbku bíróság Varga Teréziát ezért száz pengő pénzbüntetésre itélte. A tábla íállay-tanácsa az orvosszakértől vélemény alapján megállapította, hogy a leány gcndatlanságb°l okozott emberöles vétségét követte el,amikor gyermeke megszülésénél a torkonragadással siettette a folyamatot. Gyermeke megölésére irányuló szándékosságról nincsen szo, errevcnat kozóan bizonyiték nem merült fel,de a gondatlanság az anya részéről kétségtelenül megállapíthat 0 . A tábla ezért Varga Terézlát -Varga József dr. királyai főügyész vádbeszéde alapján - az enyhitő körülményekre való tekin tettel gondatlanságb°l okozott emberölés vétsége miatt háromhónapi fogházbüntetésre itélte. A másodfokú Ítéletben a vádlott is megnyugodott és igy ez jogerős3é vált. /MOT/Ky.
