Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1
1930-03-03 [033]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDQSITQ . * fi v 4. törvényszéki kiadás. // ^Jr BudLapejyt^lfr&o* -«4JV»IU* KLTiVI FEGYHÁZRA ITELTÉÉ A BAPTISTA EGYH..Z MEGKÁROSÍTÓJÁT. A budapesti baptista egyházközség följelentésére többrendbeli közokirathami situs és sikkasztás büntette cimén vádat emelt a királyi ügyészség Osekei Bélcaaé ellen. Csekeiné a baptista egyházközség Rákóczi-uti hivatalos helyisegeiben segédkezett a házfelügyelőnek, aki helyett elintézte az egyházközség különböző ügyeit, Igy az adók és vizdijak befizetését Is. Csekeiné a ház felügyelőtől ilyen befizetések céljaira 1926 és 27 években közel nyolcezer pengőnek megfelelő koronát vett át a házfelügyelőtől, a pénzt azonban nam fordította a megjelölt célra, hanem magának tartotta meg éa amikor egyéb Jdtfizetéseket is kellett eszközölnie, kisetb összeget adott fel csekken és amikor az elismervényt a postán visszakapta, az azon lévő szémösszeget nagyobb összegre javította ki és ezt a többletösszeget pedig szintén"fölszámította és saját céljaira forditotta. A büntetotörvényszék VáradyáErenner Alajos dr. törvényszéki bíró elnöklete alatt tárgyalta Hsekei Béláné ügyét, aki tagadta bűnösségét, a törvényszék azonban a tanuk kihallgatása alapján megállapította,hogy Csekeiné a vádbeli bűncselekményt valóban elkövette. A tanúvallomásokból többek között kiderült az la,hegy a házfelügyelő kérdezte meg mindig Csekeinétől, hegy mennyi az egyh z község ad<Hartozása éa vizdijhátraléka, Csekeiné aztán Bemondott egy összeget,amelyet a házfelügyelőtől föl is vett,de az átvett összeghél kevesebbet fizetett ki. A közokirathamisltásokat a szakértői vélemény alapján szintén hizenyitottnsk vette a törvényszék. A bizonyítási eljárás befejezése, valamint Székely Gyula dr, ügyészségi alelnök vádbeszéae után a bíróság bűnösnek mondotta ki Caekei Bélát egyrendbell folytatólagosan elkövetett sikkasztás és tizehftárom rendbeli közokirathamisitás bűntettében és ezért *t kétévi fegyházra Ítélte el. Az Ítélet kihirdetése után Csekeiné ájultan rogyott a vádlottak padjára, és csak hosszabb élesztgetés után sikerült eszméletre téríteni. Az elnök ez idő alatt félbeszakította az ítélet Indokolásának ismertetését, majd amikor Csekeiné újra magához tért, kérdést intézett hozzá, hogy megnyugszik-e az'ítéletben. Csekeiné kijelentette,hogy az itelet ellen felebbezést jelent be, /MOT/ Ma, MOLNÁR FERENC PERE A VÍGSZÍNHÁZ ELLEN. Mult hétfőn tárgyalta a királyi Ítélőtábla Szekeres-tanácsa azt a fftlgifel pert,amelyet Molnár Ferenc , a világhírű ir-6 inditott a Vigszinház, illetve a Szinházüzem részvénytársaság ellen. Molnár Ferenc keresetében visszakövete II a régi, még Falud! Gábor idejében a *'igszinháznak lekötött darabjait, illetve a felettük való rendelkezési jogot,mert keresete szerint a darabok nagy részét a színház évtizedek óta pihenteti. Molnár Ferenc azokat az átruházásokat is kifogásolja, amelyek az időközben történt amrtrnitoifrmm igazgatöváltozások folytán darabjai körül lezajlottak, A törvényszék Ítélete szerint az eredetileg megkötött szerződések nem tartalmaznak ^ly rendelkezéseket,melyek az átruházást megtiltanák és az sincsen kikötve a szerződésekben, hogy a szinház egy-egy átengedett színdarabból hány előadást köteles tartani. A törvényszék ezen az alapon el is utasitotta Molnár Ferenc keresetét. A tábla viszont mielőtt éréemi határozatot hozott volna, szükségesnek tartotta szerzői jogi szakértő bizottság alakitásat s ez a kukucs Qy^ r gy elnftklésével megalakult bizottság ^evesi ^ándort, a Nemzeti Szinház igazgatóját bizta meg a szakvélemény elkészít tsével. Hevesi Sándor egész kis kötetre terjedő szakvéleményt adott, amelyben a szerzőjogi szakkérdések egész históriáját ismertetve, végül arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy: »"Ha valamelyik szinház! vállalkozás a szerző darabját hosszabb időn át pihenteti, az életben levő szokások alapján a szinház kiz ár °lagoss ági joga a darabbal szemben megszűnik,igy a szerző darabját visszakérheti, vagy másutt is előadathatja." Szálai Emil dr., Molnár Ferenc ügyvédje a szakvélemény alapján a törvényszéki ítélet meg semmisitését kérte, Rendes Ervlh dr. az alperesi ügyvéd viszont arra hivatkozott, hogy a Vigszinház egyszersmindenkorra szóló tantiém mellett vette meg a darabrkat , Molnár darabjait több Ízben újból előadta és semmiféle törvény sam kötelezi a színházat arra, hogy régi darabokat saját elhatározásától függetlenül újból műsorra tűzzön. Szekeres tanácselnök a felek meghallgatása után mára tűzött ki ujabb : itárjsyalási napot ^clnár Ferenc és a Vigszinház ügyében, /Fclyt.köv./ M.
