Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1

1930-03-17 [033]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat. »«- Huszonnegyedik kiadás Budapest, 1930. március 17. $ y^ XII. évfolyam, 62. szám.TUDOMANY . ü MMGYÜR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁGBAN BARANY GERO ALLAMTITKAR ÉS VARKCNYI HILDEBRAND SZÉKFOGLALÓT TARTOTTAK. A Magyar Pedagógiai Társaság szombaton délután a Magyar Tudományos Akadémián rendes felolvasóülést tartott, melyen Karnis Gyula államtitkár elnökölt. Az ülésen »ly nagyszámú hallgatóság jelent meg, h«gy az Akadémia ülésterme szűknek bizonyult. Ott voltak: petri Pál államtitkár, f,évay-Wolf± Nándor államtitkár, Magyary Zoltán dr., Báró Wlassics Gyula, Jeszenszky Sándor dr., Fellcides Román, Körcssy Henrik, Filinszky József, vitéz Haász Aladár és Tihamér Lajos min tanácsosok, Balogh Jenő, Ilosvay Lajos, Gerewich Tibor, Wessely Ödön, Petri Mór, Fináczy Ernő, Thlenemann Tivadar, Toőr Károly, Madarász István és Éltes Mátyás. Az elnöklő K o r n i s Gyula felkérte parány Gerő . államtitkárt, hogy tartga meg "Az eszmények szerepe a nevelésben" cimü székfoglalóját. Előadását annak megállapításával kezdte, hogy az egész világ fejlődésben van. Ez a fejlődés, ez a tökéletesedés leginkább szembeötlő az ember világában és különösen az emberi szellem világában, ahol az is nyilvánvalóvá válik, hogy voltaképpen az intellektuális és az etikai fejlődés az, ami értelmet ad a fejlődés és a tökéletesedés gondolatának. Ilyen tekintet alá lehet venni az emberiség történetét és kultúráját is. Ennek a felfogásnak alapján a nevelést a mindenségben megnyilatkozó tökéletesedés kozmikus eszközének lehet tekinteni. Minden emberi tudatos • cselekvés, olyan tevékenység, amit eszmények irányítanak. Eszmények irányítják az embert, a kulturtevékenységében általában, s az emberi tökéletesedést biztosító és lehetővé tevő nevelésben is. Az eszmények létét nem lehet letagadni még akkor sem, ha azokat csak emberi vágyak megtestesitésének tekintenék is és motorikus erejüket sem lehet: kétségbevonni. Az eszmények rendszerében az etikai eszmények a leghatalmasabbak és a legértékesebbek, s valamennyi más eszményt át is hat az etikai eszmény, olyanképpen mint r > Platónnál, a jó ideálja, ami minden más ideát és minden más dolgot megélőt s amiben való "részesedés" jelenti éppen a létet. A helyes nevelés az eszmények, s különösen az et lkai' es zmények szerint formálja az embert, a gyermeket és a jövő generációt is, % mivel az eszményekben, különsen pedig etikai eszményekben magának a mindenségnek legvégső létalapja és értelme jut kifejezésre, ezért az eszmények s különc sen az etikai eszmények megvalósítását célzó nevelést, amely egyben a mindenségben megnyilatkozó tökéletesedést is szolgálja, metafizikai művészetnek nevezhetjük. A székfoglalót. hosszantartó taps követte. Ezután V á r k o n y i Hildebrand tanár "Az alkalmasság vizsgálatok és pályaválasztás tudományos problémái" cimü székfoglalóját olvasta fel. Az előadó utalt aa alkalmas ságviz s gálát oknak es a pályaválasztás tudományos lélektani vizsgálatának nagy fontosságára, mely különösen Amerikában és Németországban a pályaválasztás tanácsadóinak külön intézményeit teremtette meg. Tudományos szempontból a kérdést különböző diszciplínák tárgyalhatják: a nemzetgazdaságtan és a szociológia ép ugy, mint a lélektan és pedagógia. Az utóbbi két szempobiiból elemezte az alkalmasságok és a pályaválasztás problémáját. Rámutatott az itt rejlő lélektani és elméleti, részben méc megoldatlan kérdésekre, jelezte az irányt, mely felé az alkalmasságvizsgalatok a jelen pillanatban eltolódnak: ez az, hogy az elszigetelt alkalmasságok egyoldalú kutatájsa és a pusztán kisérletező módszerkélyébe mindinkább az egész ember megfigyelése és a karakterológiai elemzése kép. Végül szólt az Isk»la feladatairól is, a pályaválasztások irányításában és a hivatásos tájékoztatók kiképzésének kérdéséről. Mindkét felolvasóhoz az elnök üdvözlőbeszédet intézett. /MOT/E. /)