Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1

1930-03-17 [033]

MAGYAR QE3ZAÖCS TUDCSITO. Kézirat, Haszonötödik kiadás. Rudapest, 1930. március 17, El, évfolyam, 62, szám.­IRODALOM. VASARNAF ffiARTOESCA MEGA RETCFI TÁRSÜSAG MÁRCIUSI UNNEFI NAGYGYŰLÉSÉT ÉS R STÖFI LAKOMÁJÁT. - Festet a magyar irodalom tette az ország középpontjává - mendta Sijőcz polgármester,­A Tetöfi Társaság minden évben, március 15.-ének megünnep­lésére tartja közgyűlését és ünnepélyes nagygyűlését, melyet mindig ünnepi lakoma követ a Petőfi serleg megemelésével, A felavatáskor József királyi herceg mondta a seriegbeszédet s azóta közvetlenül az ünnepi szó­nok előtt mindig a királyi herceg mond beszédet a serleg megemelésével. A nagygyűlést a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tar­tották, amely zsúfolásig megtelt, Gtt volt József királyi herceg, vitéz Tanitó Béla szárnysegéd és vitéz Dréhr Endre paranosőrtiszt kíséretében, valamint József Ferenc kir. herceg is. Megjelentek továbbá; . Almásy László, Sipőcz Jenő dr. polgármester, Berzeviczy Albert a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke, Németh Károly ny. államtitkár, Nagy Árpád h. állam­titkár, Wlassics Gyula báré- min ; tanácsos, Liber Endre tanácsnak, Almásy Lászlóné, pékár Gyuláné, Vladár Róbertné és még Igen sok társadalmi elő­kelőség. Az elnöklő Pékár Gyula üdvözölte a királyi her­cegeket és a közönséget, majd elmondta "Nemzeti hagyományok értékelése" cimü ünnepi megnyitóját. Felvetette a kérdést: "vájjon a mai sötét magyar éjszakában csonkán, hol, merre bolyongunk a nemzeti entartó eszmények igazi rsillagai irányában, jó uton, vagy talán lidércfény után, rossz ösvényen haladunk-e? A nemzeti fundamentum szent hagyományaival jól sáfárkodunk-e, vagy tán e honientartó eszmekincsekből egyetmást észrevétlenül máris felad­tunk-e." Egymásután sorolta fel a magyar lelkiismeret intő figyelmeztetéseit, a világpolgári propaganda ellen, Petőfi költeményeiből vett Idézetekkel vá­laszolt a nemzeti érzést kioltani törekvő kisérletek csábításaira, "retőfi minden verse, - mondotta - a honszeretet kinvsónek tündöklő ékköve, a hagyo­mányok szentségének drágagyöngye és mégis akadnak modern rágalmazók, akik az internacionálé hősét akarják feltüntetni Petőfiben. A Talpra magyar kér­dését "rabok legyünk, vagy szabadok 1 ' a nemzeti érzés közönyösei a honsze­retet gyávái, az internacionálé alkuszai igy . travesztálják "legyünk*-* még egyáltalában magyarok? 1 '- de Petőfi sasmagyarjai nem alkusznak és til­takoznak, hogy ezer évünk fundamentumához a szent hagyományokhoz, akár ma­gához a szent koronához valaki hozzányúl j cn, Aki a nemzet létf entartó tradi­cioiból valamicskét is elvesz, az a Bzentistváni épület alapkövet bontja meg."' Ezután a mai divar-s átértékelés fogaimát fejtegette és bizonyí­totta, hegy létfentartó hagyományokat nem lehet átértékelni. Ennek határát Deák Ferenc jelölte meg: a hazáért mindent fel. lehet áldozni, csak magát a hazát nem. Ebben a hamar feiec'ő országban, - mondotta - a békevágytól ma már a feledós fátylát kínálják a közelmúlt megtévedt elemelnek, akik részt­vettek az ország tönkretételében s az ok minden feltétel nélkül régi elveik­kel bevonulnak féltve őrzött nemzeti hagyományainkhoz, kérdem, nem kell-e féltenünk: e szent kincsünket. valamelyes "átértékelés" veszedelmeitől? Nem kell-e féltenünk szent hagyományainkat, ha azzal a világnézettel keve­rednek, mely nemrég ép magyarságunkat irtotta, rombolta. Az irodalom nem­zeti ügy, a nemzeti lét vagy nemlét a nemzeti élet vagy halál ügye.­E földön még minden legnagyobbat nem a gyökértelen nemzetközileg, hanem a gyökeres nemzeti érzés teremtett* A magyar poézist ne csábítsák arra, hrgy amikor minden más nemzet fanatikusan büszke nacionalista, épp a magyar Q költészet mondjon le, nemzeti erejéről, szent hagyományairól." Az elnöki megnyitó után L amper th Géza főtitkár olvasta fel jelentését, amelyben beszámolt az elmúlt év történetéről, a Pe­tőfi társasággal kapcsolat LS olasz eseményekről, a Lengyelországban terjedő / Petőfi kultuszról, az észt ós finn Petőfi-forditásekról. Köszönetet mondott a Petőfi-szülőházhoz való zarándokút két szervezőjének, Berta Ilonának és Siklós sy Istvánnak. Elparentálta a társaság halottait és üdvözölte az uj tiszteleti tagokat, Jakab Ödönt, Pékár Gyulát ; yass Józsefet és Antal Gézát. /Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom