Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1
1930-03-17 [033]
MAGYAR QE3ZAÖCS TUDCSITO. Kézirat, Haszonötödik kiadás. Rudapest, 1930. március 17, El, évfolyam, 62, szám.IRODALOM. VASARNAF ffiARTOESCA MEGA RETCFI TÁRSÜSAG MÁRCIUSI UNNEFI NAGYGYŰLÉSÉT ÉS R STÖFI LAKOMÁJÁT. - Festet a magyar irodalom tette az ország középpontjává - mendta Sijőcz polgármester,A Tetöfi Társaság minden évben, március 15.-ének megünneplésére tartja közgyűlését és ünnepélyes nagygyűlését, melyet mindig ünnepi lakoma követ a Petőfi serleg megemelésével, A felavatáskor József királyi herceg mondta a seriegbeszédet s azóta közvetlenül az ünnepi szónok előtt mindig a királyi herceg mond beszédet a serleg megemelésével. A nagygyűlést a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartották, amely zsúfolásig megtelt, Gtt volt József királyi herceg, vitéz Tanitó Béla szárnysegéd és vitéz Dréhr Endre paranosőrtiszt kíséretében, valamint József Ferenc kir. herceg is. Megjelentek továbbá; . Almásy László, Sipőcz Jenő dr. polgármester, Berzeviczy Albert a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Németh Károly ny. államtitkár, Nagy Árpád h. államtitkár, Wlassics Gyula báré- min ; tanácsos, Liber Endre tanácsnak, Almásy Lászlóné, pékár Gyuláné, Vladár Róbertné és még Igen sok társadalmi előkelőség. Az elnöklő Pékár Gyula üdvözölte a királyi hercegeket és a közönséget, majd elmondta "Nemzeti hagyományok értékelése" cimü ünnepi megnyitóját. Felvetette a kérdést: "vájjon a mai sötét magyar éjszakában csonkán, hol, merre bolyongunk a nemzeti entartó eszmények igazi rsillagai irányában, jó uton, vagy talán lidércfény után, rossz ösvényen haladunk-e? A nemzeti fundamentum szent hagyományaival jól sáfárkodunk-e, vagy tán e honientartó eszmekincsekből egyetmást észrevétlenül máris feladtunk-e." Egymásután sorolta fel a magyar lelkiismeret intő figyelmeztetéseit, a világpolgári propaganda ellen, Petőfi költeményeiből vett Idézetekkel válaszolt a nemzeti érzést kioltani törekvő kisérletek csábításaira, "retőfi minden verse, - mondotta - a honszeretet kinvsónek tündöklő ékköve, a hagyományok szentségének drágagyöngye és mégis akadnak modern rágalmazók, akik az internacionálé hősét akarják feltüntetni Petőfiben. A Talpra magyar kérdését "rabok legyünk, vagy szabadok 1 ' a nemzeti érzés közönyösei a honszeretet gyávái, az internacionálé alkuszai igy . travesztálják "legyünk*-* még egyáltalában magyarok? 1 '- de Petőfi sasmagyarjai nem alkusznak és tiltakoznak, hogy ezer évünk fundamentumához a szent hagyományokhoz, akár magához a szent koronához valaki hozzányúl j cn, Aki a nemzet létf entartó tradicioiból valamicskét is elvesz, az a Bzentistváni épület alapkövet bontja meg."' Ezután a mai divar-s átértékelés fogaimát fejtegette és bizonyította, hegy létfentartó hagyományokat nem lehet átértékelni. Ennek határát Deák Ferenc jelölte meg: a hazáért mindent fel. lehet áldozni, csak magát a hazát nem. Ebben a hamar feiec'ő országban, - mondotta - a békevágytól ma már a feledós fátylát kínálják a közelmúlt megtévedt elemelnek, akik résztvettek az ország tönkretételében s az ok minden feltétel nélkül régi elveikkel bevonulnak féltve őrzött nemzeti hagyományainkhoz, kérdem, nem kell-e féltenünk: e szent kincsünket. valamelyes "átértékelés" veszedelmeitől? Nem kell-e féltenünk szent hagyományainkat, ha azzal a világnézettel keverednek, mely nemrég ép magyarságunkat irtotta, rombolta. Az irodalom nemzeti ügy, a nemzeti lét vagy nemlét a nemzeti élet vagy halál ügye.E földön még minden legnagyobbat nem a gyökértelen nemzetközileg, hanem a gyökeres nemzeti érzés teremtett* A magyar poézist ne csábítsák arra, hrgy amikor minden más nemzet fanatikusan büszke nacionalista, épp a magyar Q költészet mondjon le, nemzeti erejéről, szent hagyományairól." Az elnöki megnyitó után L amper th Géza főtitkár olvasta fel jelentését, amelyben beszámolt az elmúlt év történetéről, a Petőfi társasággal kapcsolat LS olasz eseményekről, a Lengyelországban terjedő / Petőfi kultuszról, az észt ós finn Petőfi-forditásekról. Köszönetet mondott a Petőfi-szülőházhoz való zarándokút két szervezőjének, Berta Ilonának és Siklós sy Istvánnak. Elparentálta a társaság halottait és üdvözölte az uj tiszteleti tagokat, Jakab Ödönt, Pékár Gyulát ; yass Józsefet és Antal Gézát. /Folyt.köv./