Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1
1930-03-13 [033]
MAGYAR. ORSZÁGOS TUD03IT0 Kéz irat . f;C Tizenhármad i k kiadás. /*'- —* — •— Budapest, 1930o március 13 0 XII. évfolyam, 60. szám. VEREBÉLY TIBOR RR. áGYSTEMI ORVOSPROFESSZOR NAGYSZABiJSXJ ELŐADÁST TARTOTT AZ UJ MAGYAR CRVCSNEMZEDiKROL• Az Országos Széchenyi Szövetség rendezéséhen tartott .löadásscrozat keretében csütörtökön este V e re b e 1 y Tibor dr, budapesti tu dománye£jyetemi nyilvános rendes tanár, az első számú sebészeti klinika igazgatója tartott nagy érdoki déssel kisért, átfogó tudással felépített mély gondolatokkal teli előadást: ,! Az uj magyar orvosnemzedék" *rcl. Az előadáson megjelent többek között: Schandl Károly dr. az CKH alelnök-vezérigazgatója, Farkas Géza dr„ a budapesti tudományegyetem orvosi fakultásának ezidei dékánja, Bókay János dr. és Dollinger Gyula dr; ny. egyetemi orvosprofesszorok, Teloki Tibor gróf, Kenyeres Balázs'dr., Grosz Emil dr., Tóth István dr,, Bakay Lajos dr., Balogh Ernő dr.'és Neuber Ede dr. tudományegyetemi ny„ r 0 orvostanárok, Dollinger Béla dr, egyetemi rendkívüli tanár, Parla Szabó József dr., a Társadalombiztosító Intézet igazgató-főorvosa, Mutschenbacher Tivadar dr,, Matolay György dr,,Zierer László dr., Sailer Károly dr c ., és Horay Gusztáv dr. egyetemi m, tanárok, továbbá a budapesti klinikák számos tanársegéde, több székesfővárosi közkórházi orvos; a fiatal orvosgeneráció számos tagja és mintegy kétszáz orvostanhallgató 0 Az előadást M ü 1 1 e r Tibor, az Országos Széchenyi Szövetség alelnöke vezette be, aki ékes szavakkal méltatta az előadó professzor kiváló érdemeit az orvostudomány fejlesztése és a fiatal orvosgeneráció nevelése torén, Ezek a nagy erdemek - úgymond - hivatottá teszik Verebély professzort, hogy az uj magyar orvosgeneráció problémáiról mindenkit érdeklő előadást tartson. Ezúton Verebély Tibor dr, tartott? meg nagyvonalú és terjedelmes eloodását. amelynek bevezetőjében rámutatott arra, hogy a jövőmagyar orvosnemzedék tagjainak egy percre sem szabod szem elöl téveszteniük, hogy az ország sorsa léte vagy nem léte az eljövendő nemzedék életerejétől függ. A jövő magyar orvosi generációnak élete minden percét, tudása minden erejét a nagy nemzeti cél szolgálatába keli állítania, mert ha mást ellenkad a nemzet testi és lel'l ereje, Ma^yarerszgá felett elröf&ik a sors pálcája, - ettől pedig Isten óvjon! A oudóö professzor ezután az emberiség történetének kezdeteiről beszélt és Ugy állította be az emberiség históriáját^ mint a nagy természeti történés egyik felvonását, amely három alapvető tényezőn nyűg zLk: az okiság /causalitas/, a célázerüség^/teleológiai/ és a fejlődés /evolutio elvén, amelyek olyan fogalmak, mint aminőkhöz a gondokkodás évezredek óta hozzáköti a törvényszerűsegeket* A professzor ezután tüzetesen megmagyarázta emek a három alapvető fogalomnak a 1 ényegéb,.. majd megemlítette, hogy ujabban a tudósok az emberiség egész történetét mint természeti tüneményt fogják fel és enne 1- a h árom fo< alomnak a szemszögébe állítják, Spengler e három gogelombdl kiindulva a nyugati kultúra letűnését és ezzel a kulturális fejlődés katasztrófaját jósolja meg. Dlngler szerint a tudomá .yos világfelfogást a szkepticiznus zsákutcába terelte és igy elkerülhetetlen szerinte az egész tudomány bukása 0 R„gy ez a katosztrófo idobelileg összeesik az emberi kultúra legnagyobb válságával az erkölcs és az emberi társadalom teljes csődjével: a világháborúval^ - ez bizonyítéka annak, hogy a szellemi élet megnyilvánulásai ugyan abban a szoros kauzális, teleológlás, evolutios vonatkozásban állnak egymással, mint a természet esemén el, Az orvosi irodalomban ls szaporodik azok száma, okik az orvosi tudomány csődjét, válságát hirdetik, és ez alól a sebészet sem ki vétel, A válság oka elsősorban magában az orvostudományban van, másodsorban pedig az általános kulturális és gazdasági tényezőkben. Az orvosi hivatás központjában - folytatta magvas fejtegetéseit Verebély dr ö - minden idők óta és a jövőben ls a betegember gyógyítása és ezzel v apcsolatban a betegségek' tana áll, A professzor végigmegy . Hippokrates, Morgagni és Vlrchew elméletein s megállapítja, hogy Virchow mondtak! először, hogy az élet és a betegség hordozója nem ez ember,ha^ ne : az emberi test, életeleme: a sejt; betegsége: sejtjeinek betegsége, /Folytatása következik:/
