Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1
1930-03-13 [033]
MAGYAR ORSZÁGOS TUBCSITO F é z^i r a t - »^ Tizennegyedik kiadás Budapest, 1030, március 13. XII. évfolyam, 60. szám. / Verebély Tibor dr, előadása. Folytatás Tf * Azóta a tudomány mérföldes esizmákkal haladt, a sejt helyére a protoplazma, a fehérjemolekula, az atom, az ion és végül az elektron került* Ma uj korszak előtt állunk: a reálizmus helyét a kortanban felváltotta a racionalizmus; ma a GYÓGYITÁ3 eszközzé sülyed a tudomány szolgálatában, a különbség orvostudós és orvosgyógyitó között elmosódik. A fizika, a kémia, a biológia és a technika haladása készületlenül, szibnto éretlenül találta az emberiséget, A fiatal nemzedék ma óriási mértékben kiszélesedett világfelfogást és tananyagot kap útravalóul az életre; nem csoda tehát, ha túlbecsüli az emberi megismerés határait, és hovatovább miszticizmusba, elérhetetlen problémák megoldásának tévelygéseibe, babonák kergetésébe sülyed. Nem megszég<fer itö v e a mai büszke századnak a « connessreuthl hiszterika; Neumann Teséz esete, a stigmatizácioja körül kifejlődött vita, vagy a biztosítási ügynökből csodaorvossá magasztalt gallspachi Valentin Zeilei3 esete, akihez százötvenezer szegény, botor ember zarándokol évente egészsége visszaszerzéseért. Az orvosi krízis egyik legfontosabb oka a gazdasági helyzet, a kereskedelem és az ipar túltengése az őstermelés rovására. Az orvosi rend gazdasági válságának ezenkívül'meg vannak a maga különleges okai is: elsősorban az orvosi túltermelés. Négy magyar egyetem az utoldó hét esztendő alatt 4150 orvosi oklevelet állított ki, holott a halálozás folytán ugyanezen idő alatt mindössze 700 orvosi állás üresedett meg, Ehez az állapothoz járul az orvosi kereset rohamos csökkenése, A társadalom nagy lépésekkel halad az általános orvosi biztosítás felé, ami végeredményben nem egyéb mint az orvosi pblya szocializálása. Az orvosoknak egy^ál alkat, egyéni tudás és erkölcsi értékelés szempontjából kell revizió alá venni pályájukat, Az orvosi szelekció érdekében eddig alig történt valami, Garré, a nagy francia sebész rámutatt, hogy a tanítandó embereknek két tipusa van: a látó és a halló tipus. Az orvosi tanitás számára a látö típus alkalmas, mert ezekből lesrznek a jó orvosok, At orvostudomány egyé" ként olyan hihetetlen m'r tökben kiszélesedett, hogy régen túlhaladta már az egyes egyén szellemi befogadóké pességének mértékét, A tudás megszerzéséhez az alapot az orvosképzés Intézményes rendezése adja meg, amelynek ma hármas tagolása van: az egyetemi oktatás, a segédorvosi kiképzés, és az orvosi továbbképzésv Meggyőződésem - mondotta Verebély tanár - Hogy a tanulnmányi időt legalább egy évvel megkell hosszabbítani és a hét évből hármat kizáróan az elméleti megalapozásra, hármat a v linikai oktatásra és egyet sz-gorl^tozásra kell szánni. Viszont a szigorlati tárgyak számát okvetlenül csökkenteni kell. Ehelyett külön orvosi kollégiumok volnának felállltandók és kötelezővé kellene tenni a segédorvosi éveket, A harmadik orvbsl probléma az erkölcsi értekelés. Kényes kérdés ez, mert a társadalom az orvos számára erkölcsileg súlyos törvényeket ir elő, amelyek sehol sincsenek kodifikálva, csupán az orvos lelkiismeretében. Hogy az orvos az etika alapján teljesítse hivatását ehez megalapozott világnézetre van szüks ;ge, amelyből nem 3zabod kizárnia v vallást és a filozófiát. Az orvosnak magánéletében is példát kell szolgáltatnia és az öldöklő versenyben sem szabad soha az üzleti reklámozást fegyverül használnia, hanem csupán a becsületes, szorga mas és kitartó munkát. Az orvosnak ott kell állnia embertársai mellett a születés percétől a halál pillanatáig, pnrrpsgálnia kell az egészség mindennél előbbre való fontosságát. A propagandára fel kell használni a Sajtót és a rádiót, valamint a filmet is. Rendkívül érdekes előadása során a professzor ezután a nevelés, a házasságkötés kérdéséről szólott, maftd arra mutatott rá, hogy a munka és a sport higiéniájában is nagy befolyásnak kell megilletnie a mai társadalomtan az orvost. Vázolta még az előadó az igazságazolgálatás és a közegészségügy terén az orvosra váró feladatok fontosságát és azt hangoztatta, hogy az uj orvos generációnak a politikában Is feltétlenül érvényef slteni kell befolyását, mert a magyarság nemzeti érdeke követeli ezt, "Erős, ' szivben-lélokben edzett magyarságra van szükség - fejezte be emelt hangon £ nagyvonalú előadását a k iválő professair - és ennek a magyarságnak testilelki gondozása van a magyar orvosok kezébe letéve. A jobb magyar jövőt /Folytatása következik:/
