Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1

1930-02-01 [031]

MAGYAR CRSZiQDS ÍTUDOSITOKézirat. Hatodik kiadás,. Budapest, 1930. február 1. XII.. évfolyam, 26. szám.HÍREK. ÜNNEPI ISTENTISZTELET A rOHANY-UTCAI TEHF LOMBAN«, kz Egyenlőség 50 éves jubileuma alkalmából ünnepi istentisztelet volt a Dohány-utcai zsidótemplomban, melyet a közönség utolsó helyig zsúfolásig megtöltött,, A. Pesti Izr. Hitközség elöljárósága dr. H a j d u Harcéi' elnökhelyettes vezetésével testületileg jelent meg, Az ünnepi beszédet dr« Heves i Simon vezető főrabbi, az Országos Rabbiegyesület elnöke tartotta. Ecsetelte az Egyenlőség félszázados küzdelmeit és imádkozott Szabolcsi Miksának, Vázscnyi Vilmosnak; Vadász Lipótnak és a lap többi nagynevű elhunyt munkatársainak lelkiüdvéért. Különös meghatottságot keltett, mikor a vezető főrabbi felidézte Eötvö3 Károly emlékét, ki a tiszaeszlári pörben a magyar zsidóság igazáért harcolt. Végül a vezető főrabbi Isten áldását kérte az Egyenlőség mai szerkesztőségének munkájára. A zsúfolásig mefetelt templom közönsége állva hallgatta végig a vezető főrabbi ünnepi beszédét. Az énekrészeket Lineczki főkántor látta el./MCT/B. B P | V ÁR 0 S , -—/A közigazgatási biróság Ítéletének indokolása a megtagadott rendkívüli. közgyűlés ügyében, folytatás./ Az, hogy a felirati jogot a törvényhatósági bizettsíg rendks közgyűlésen is gyakorolhatta volna, a törvényhatóság sérelmét nem szünteti megj mert a rendkívüli közgyűlés,amely csupán egy ügy tárgyalására " • i .: „ hivatik össze, ezzel az egy üggyel a dolcg természete szerint alaposabban és a résztvevők nagyobb jrdeklődése mellett f'oglalkozhatik,mint a néha száznál is több folyó ügy elintézésével terhelt rendes közgyülé s.Esenkir ül . - > ..~<. a rendkir üli közgyűlésen íz ügy rendszerint hamarább kerül tárgyalásra, mint a meghatározott időközökben tartani szokott rendes közgyűlésen s mert végül minden intézkedes,mely az önkormányzatot, vagy ennek tényezőit a részükre törvényesen biztosított bármely jog gyakorlásától megfosztja, az önkormányzatra nézve már magában véve serelmet jelent, még akkor is, ha a jng gyakorlására az önkormányzatnak más utak is állanak rendelkezésére. Ezért a panasznak részben helytadva/a főpolgármester emiitett intézkedését az 1907.évi LX.törvénycikk l.és 16

0

§-ai alapján meg kellett setnnisit eni. A panasziratban foglalt előadás szerint a főpolgármester azzal az intézkedéssel is törvényes szabályt r.ertett és hatósági jogot törvényesen gyakorolt, hogy a polgármester a rendki üli közgyűlés összehívása tárgyában a főpolgármester akadályoztatása folytán törvényes hatáskörében tett intézkedést visszavonta. A főpolgármester jelentéséből azonban az tűnik ki, hogy hivatali teendóinsk ellátásában, igy a rendkivüli közgyűlés összehívása iránt előterjesztett kérelem elintézésében akadályozva nem volt, erre vonatkozó hatáskörét a polgármesterre nem ruházta át, s a kérvényt nem elintézés, hanem tájékozódás és megbeszélés céljával küldte át a pclgármesterhez,A- polgármester pedig a főpolgármester rendelkezésének helytelen közvetítése, tehát félreértés következtében intézkedett a rendkivüli közgyűlés összehivásá-ra, amely intézkedését - a félreértés kiderülése után - maga a polgármester és nem a főpclgármester vonta vissza. A főpolgármester tehát nem tett rlyan intézkedést, amely törvényes szabályba, illetve az önkormányzat jogaiba ütköznék, vagy amellyel hatósági jogot törvényellenesen gyakorolt volna. Ezek alapján a panasz ama részének, amely a főpolgármesternek a rendkivüli közgyűlés összehívása tárgyában a polgármester részéről tett intéz kedés állítólagos visszavonása- ; megsemmisítésére irányul, - helyet adni nem lehetett. A közigazgatási biroság határozatát megküldte a főváros polgár mesteréhez, a főpolgármesterhez és egy példányt a be] űgyminiszterhez• /MOT/D. FR">D0MC: Kai negyedik kiadásunk első hirét kérjük uyg módosítani, hogy ip kőművesmesterek voltak a polgármesternél és nem építőmesterek.-