Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1
1930-02-01 [031]
MAGYAR CRSZÍ30S TUPOSITO« Kézirat. Ötödik kiadás, Budapest, 1930, február 1, XII. évfolyam, 26. szánuHÍREK /PCLCNZI GÉZA EMLÉKEZETE. F^lytatá s./ Rekviem után a közönség a Kerepesi-uti temetőbe ment Polonyi Géza síremlékéhez, s azt megkoszoruztákeA sírnál a régi Sasok nevében KrammerKászcnyi Károly mondott megható emlékbeszédet és fogadalmat tett arra,hogy a regi közkatonák hűséggel kitartanak az elhunyt vezér mellett<> Utána Berezeli Jenő alpolgármester helyezte el kegyeletes .zavak kíséretében a székesfőváros közönségének koszorúját^ Az alpolgármester méltatta azokat az érdemeket,amelyeket Folőnyi GézaTtorvunyhatóság egyik legkiválóbb tagjja szerzett a főváros fejlesztése körüle /MCT/É. FŐVÁROS —A KÖZIGAZGATÁSI BIROSÁG ITTLÉTÉNEK INDOKOLÁSA A MEGL'.*GHL>OTT RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉS ÜGYÉBEN.. ' * * A m.kir.Közigazgatási Biróság,mint ianeretes,Január 28-án hozott ítéletet annak a panasznak a dolgában, amit R i p k a Ferenc főpolgármester azon intézkedése ellen nyújtottak bej hogy negyven törvényhatósági bizottsági tag kérelmére nem hivott össze egy rendkívüli közgyűlést, illetve a polgármesternek a rendkívüli közgyűlés összehívására tett intézkedését visszavonta. Ebben az ügyben, amelynek előzményei ismeretesek, a szóbeli tárgyaláson Ítéletet hirdetett a biroság dr.báró Wlassics Gyula elnöklete alatt, az ítélet végleges szövegét azonban csak ma kézbesítette ki a biroság a városházira az Ítélet részletesindokolásavai együtt. Az ismeretes Ítélet indokolásában a biroság megállapítJa,hogy • ' ~ ' \' '• — . w '' * a fővárosi törvény a főpolgármester részére biztosítja azt a jogot, hogyha szükségesnek találja, bármikor hívhasson össze rendkívüli közgyűlést, ez azonban nem jelenti azt,hogy a rendkivüli közgyűlés összehívását csak a főpolgármester határozhatja el s különösen nem jelenti azt, hogy a rendkívüli közgyűlések számát és idejét ne lefessen szabályrendelettel megállapítani 0 A törvény rendelkezésével az a szabályrendelet, intézkedés állana ellentétben,amely szerint a főpolgármester a rendkívüli közgyűlés összehívását a saját kezdeményezése alapján nemrendelketné el, oert ezt a jogot a főpolgármester részére a törvény biztosítja. Te nem áll ellentétben a törvény rendelkezésével az a szabályrendeleti intézkedes,amely szerint a rendkivüli közgyüléi más esetekben is, tehát nemcsak a főpolgármester elhatározááa alapján lehessen összehívni,, A közgyűlés ügyrendjét megállapító szabályrendelet tehát a törvényben nyert felhatilmazás keretének túllépése nélkül és ez^rt joghatályosan mondhatta ki azt, hogy rendkivüli közgyűlést nemcsak akkor lehet összehívni,amikor azt a főpolgármester szükségesnek találja, hanem akkor is, amikor azt maga a közgyűlés rendeli el, illetőleg amikor annak összehívását negyven törvényhatósági bizottsági tag Írásban kéri, vagy a tanács határozza el„Ha a rendkivüli közgyűlés r,sak akkor volna összehívható,amikor azt a főpolgármester szükségesnek tartja,teljesen értelmetlen és felesleges vclna az ügyrend -..j. v \ l,§-ának 2.bekezdése, amely a rendkívüli közgyűlés tarthatásának egyéb eseteit is felsorolja, A rendtLkezés jelenlegi szövege és logikusan magyarázott értelme nem kétséges abban a tekintetben, hogyha a rendkivüli közgyűlés összehívását a közgyűlés rendeli el, vagy negyven bizottsági tag kéri,vagy a tanács határozza el,akkor a rendkivüli közgyűlést össze kell hívni, ás pedig tekintet nélkül arra,hogy a közgyűlés ei/.öke az összehívást indokoltnak tartja-e vagy sem. Ez a törvényes szabályrendelet sérelmet szenvedett a székesfőváros főpolgármesterének azOn intézkedésével,amellyel negyven bizottsági tag részéről rendkívüli közgyűlés összehívása iránt előterjesztett kérelem teljesítését megtagadta. Ez az intézkedés a törvényhatóságra sérelmes,mert az önkormány' zatot gyakorló törvényhatósági bizottság tagjaínak ; mint az önkormányzat téri nyezöinek törvényes szabályban biztosított jogát,ezáltal egy önkormányzati r\ ténykedésnek a törvényben megengedett módm'va ló* érvényesülését hiúsította 4> meg, /folytatása következik/
