Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1

1930-02-11 [031]

MAGYAR 0RSZÁG*S-TTO03ITP Kézirat. . Hatodik kiadás. 2 _—-,—— Budapest, 1930. február 11, w, ^XII. évfolyam 34.szám. 0 E S T V A R tó S G Y E /FESTVÁMSGYS KÖZGYŰLÉSE, P O I y t a t á s.;^ E r d é 1 y 1 Lóránt felszóla lásában megállapította,hogy sajnos, főleg a pestkörnyéki varosokban emelkedik a munkanélküliség és a polgármester ékkel, valamint a f ős zolg^bir ákkal a megye már tanácskozásokba bocsátkozott ennek a megszüntetésére, A városok azonban el vannak adósodva és már eddig is sok beruházást azért végeztek, hogy munkát tudjanak biztosítani. Itt állunk pénz nélkül - mondta Erdélyi Lóránt, teli adóséMgal, és a k.ilföldi kölcsön Ígéretével, pedig csak annak a biztosítása azaM a munkanélküliség megszüntetésére. Az alispán inditvámyt tett arra, hogy a főispán vezetésével küldöttség menjen a kereskedelmi miniszterhez, s kérjék tőle c becsatolandó utakhoz való iuaxzí^á állami hozzájárulás Összegének a felemelését. A küldöttség már a 1r

özeli napokban terjeszti elő ezt a kérést, mert a döntés is néhány nap múlva esedékes. A közgyűlés az alispán i nditványát elfogadta. Kelemen Gyula a hsdikölcsönök valorizációját sürgette, amelyet a hágai tárgyalás után meg lehet valÓ3Ítani, valamint a hadirokkantak, özvegyek és árvák járulokainak a felemelését kérte. Erdélyi Lóránt válaszában megállapította, hogy a kormány ennek a kérdésnek az elintézését lelkén viseli 03 viselte, de béklyóba kötötte az országot az, hogy nem volt meg a pénzügyi szuverenitása. Joggal várjuk a kormánytól - mondta az alispán, - hogy ezeket a méltánytalanul elintézett kérdéseket a nemzeti becsületnek megfelelő módon fogja revízió alá venni. Indítványára elhatározta :•. közgyűlés, hogy ebben a kérdésben a legközelebbi ülésen dönt. V á n y 1 Gábor kisgazda az indítványok letárgyalása után kifogást emelt, hogy a kisgazdák nem kaptak helyet a bizottságokban,pedig a vármegyének a 80^-ban a kisgazdák viselik c terheit. íl-m vagyok rondta - és nem is leszek szociáldemokrata - de le kell szögeznem;hogy a nép • vidéken rettegésben él c közig izgatás drákói szigora miatt .A kisgazdák nem hirdetnek osztálygyülöletet, viszont a vármegye vezetőinek kell odahatniok, hogy nagyobb szeretettel kezeljék a népetp 0 melynek gyermekei rongyokban járnak az iskolákba, Sürgősen ós nagy gazdasági programmal lehet csak a mai helyzeten segitenl, s Csonkamagyarorszagnak demokráciára van szüksége 03 titko választójogra, hogy elérhesse régi területi nagyságát, P r e 3 z 1 y Elemér főispán válaszolt Ványi Gábor szavaira."" Helytelenül kifogásolta Ványi Gábor - mondta a főispán, hogy a törvényhatóság nem fogadta szeretettel a kisgazdákat esnem karolta fel a kisgazda^ társadalom^gggekeit„ Éppen Pestvármegye volt az, amely a kisgszdatársadalommal való együttműködés reményében örökös tagjává választotta £ Tápai József kisgazdát és ezzel az egész kisgazdatársadalmat megtiszteltetés érte. A kisgvulfeshen szintén ben t van egy kisgazda, csakúgy, mint ahogy ott ül a tisztviselők, az iparosok ós a kereskedők egy-egy képviselője ás. Arra kérek minden kisgazdát, no verjenek éket az ország különböző rétegei közé, mert nem tudunk eredményesen dolgozni', ha az egyes osztályok harcbaa állnak, ezt ' a luxust ez ö szegény ország nem engedheti meg magának, s val mennyiünknek vállvetve kéli dolgoznunk a magyar elet szebb és boldogabbá tételére. /MŰT/Ó. /-\