Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1
1930-02-01 [031]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 2. törvényszéki kiadás. &UTiape-at,193<>^f^*ni4r — - ZORKÓCZY LAJOS • SOFFÖRT GONDATLANSÁGBÓL OKOZOTT SÚLYOS TESTI SERTÉSÉRT EGYHÓNAPI FOGHÁZRA ÍTÉLTEK. 1028 január 14-éh súlyos kimenetelű karambol történt a Lánehid pesti hídfője közeléten. Zorkóczy Lajos gépkocsivezető, arra vezette a vezetésére bizott autótaxit, amelyben Fináczy Béla, .fináczy Béláné. Fináczy Ernő és Züahy Kiss László ültek. Az autó a Vigadóhoz igyekezett, ahcl a gépkocsi utasai egy előkelő bálon óhajtéttak résztvenni. Az idő már későre járt és Zorkóczy sietett. Ez a sietség okozta a katasztrófát A Dunaparton ugyanis az Erzsébethid felől a Lánchid felé közeledett az e-;yik 8-as jelzésű villamos és Zorkóczy Lajos a sineken át akart s\irranni a villamos előtt. A sikos sineken azonban a villamos vezetője már nem tudott fékezni és így.elkapta a gépktesi hátul3Ó részét. Az összeütközés olyan heves volt, hegy a villamos a sínekből kiugrott és a villamos utasai is veszedelembe kérditek. De még nagyobb sulyu baleset ég|e az autó utasait akik kirepültek a gépkocsiból, és közülük Fináczy Béláné, Zilahy Kiss László súlyosan megsebesültek. FinácZyné csipőcsonttörést és arezuzódásokat, •^ilahy KÍ ss pedig lábszár- valamint arezuzódásokat szenvedett. Zorkóczy Lajos ellen megindult a bűnvádi eljárás és a budapesti büntetőtörvényszék Krayzell-tanácsa tárgyalta a vigyázatlan soffőr bűnügyét Zorkóczy Lajos a főtárgyaláson azzal védekezett,hogy látta ugyanx a villamos közeledését, de már nem tudott megállni, mert az úttest csúszós volt. Állítása szerint nem haladt tizenöt kilométeres sebességnél gyorsabban. A törvényszék Ítélete megállapította, hegy a vádlottnak éppen az úttest síkossága miatt fokozott gondossággal kellett volna eljárnia és éppen, mert ezt elmulasztotta, bűnösnek kellett kimondani kétrendbeli gcndatlanság által fekozott súlyos testi sértés vétségében, valamint közveszélyü cselekmény vétségében. A törvényszék a soffert " háromh°napi fogházra itélte. A tábla Kállay-tanácsa ezt a bűi tést egyhónapi fogházra mérsékelte^ a fennforgó enyhítő körülményekre való tekintettel. A táblai itélet ellen Vargha József dr. királyi főügyész,valamint a vádlott.és véd^ je semmiségi panaszt leientettek be. /MOT/Ky. TIZHÓNAPI BÖRTÖNRE EMELTE FEL A TÁBLA A HIVATALI SIKKASZTÁS BÜNTETTE .MATT ELÍTÉLT KEMENCÉI POSTAMESTER BÜNTETÉSÉT; 1027 május 13-án a budapesti postaigazgatóság váratlan rovancsolást tartett a kemencéi postahivatalban. A rovancsolás során kitűnt, hogy a pénztári egyenleg 16c2 pengő hiányt mutatott. Namer Gyula postamester akkor a hiányt még a rovancsclás folyamata alatt kölcsönpénzből befizette és ezért a postaigazgatóság részéről mindössze fegyelmi megdorgálásban részesült. 1§28. április 16-án ujabb váratlanul megejtett rcvancsolá? volt a kemencéi postamesterségen és ekkor a rcvanosoló postatánálsos a postahelyiség asztalainak különböző fiókjaiban több olyan csekklap->t talált, amelyekre a pénzt a kemencéi felek Fefizették,de Namer postamester a csekkeket a postatakarékpénztárhoz nem küldötte be, az igy befizetett összegeket, összesen 2381 pen gőt nem számrita el. hanem megtartotta. A postaigazgatóság most már feljelentést tett Namer Gyula ellen, akit a pestvidéki királyi ügyészség folyta toiagosan elkövetett hivatali sikkasztás bűntettével vádolt. A törvényszéki főtárgyaláson a postamester azzal védekezett,hcgy a'visszatartott összegeket a felmerült pénztári hiány pótlására fordította. A pénztári hiány visz-ont - a vádlott előadása szerint - akként keletkezett,hogy az asztalfiókb°l a pénzt valaki, esetleg a bejáró takarit°nő fia kiszedegette, vagy pedig a postamester esetleg elfizethette magát. A törvényszék Kovács József nostatanácsos ellentétes vallomása alapján a vádlottnak ezt a védekezését nem fogadta el,mert megállapítást nyert, hegy a postamester azt a manipuláció,hogy a korábban befizetett csekkeket a később befolyt összegekkel fe-~ dezte, már^évek óta üzi. Ezen az alapon a pestvidéki törvényszék Namer GyuS lát a terhére r ó tt bűncselekmény miatt hathónapi börtönre és háromévi hivatalvesztésre itélte. Á s elsőfokú bíróság alkalmazta a büntetés kiszabásánál a 02. szakaszt, mert nyomatékos enyhitő körülménynek tudta be a vádlott £x gyámoltalan egyéniségét, aki jóllehet különösebb szenvedélyektől mentes életmódot folytatott, a rendes pénzkezeléshez nem értett. A tábla Folkmann tanácsa a törvényszék Ítéletének megváltoztatásával Namer Gyula postamesteri? tizhonapi börtönre és háromévi hivatalvesztésre itélte. A táblai ítéletben a közvádló megnyugodott, ellenben a vádlott és védője semmis égi panaszt —* jelentettek be. /MOT/Ky,
