Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1
1930-02-01 [031]
MAGYAR OPÖZAGCS TUDÓSÍTÓ, törvényszéki kiadás. Budapest, 193%, Jahruár 1, -—AMIKOR A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY UGY SZOL, HOGY A KROKIT AZ ALPERES ÉS A FELFERE3 IS ÍRHATTA, -ÍTÉLET EGY ÉVEK OTA FOLYÓ SZERZŐI JOGBITORLASI PEREEN. Még 1928. lullusában indult se a szerzői jogbitorlási per, amelyben Ragé József dr. törvényszéki biró ma vágre eldö^tte azt^^rdésií? Hány féleképen mehet a juhász a szamáron?"AprobllmaWf^Liszt Nándor debreceni lapszerkesztő vetette fel, aki szerzői jogbitorlással vádolta meg az UjSzinházat, illetve annak tulajdonit Upor Józsefet, valamint feleségét, (< mert előadatták a színházukban "Hányféleképen mehet a juhász a szamáron cimü krokiját. A krokit a kereset szerint Orsolya Erzsébet adta ele több estén keresztül, anélkül, hogy erre tőle, a szerzőtói engedélyt kértek vél* na. Liszt Nándor kérte a szerzői j^gbitorlás megállapít •'sát és büntetés kiszabását. Ragó József dr. törvényszéki biró aper során kihallgatta Orsolya Erzsébetet ,4;x aki azt adta elő, hogy tudomása szerint Vadnay László iró Irta a krokit, Orsolya Lrzsébet tanúvallomása alapján Bartók Ferenc dr. ügyvéd, a felperes togi képvi/selőjexöMnrtm^mlroggi bejelentette, hogy a keresetet kiterjeszti Vadnay Lászlóra is. Ilyen előzmények után folyt tofább a p>er, most mér két alperessel, az Uj Színházzal és Vadray Lászlóval 3zeml»ev * A már-m a tengeri kígyóvá terebélyesed* polgári perben végül i£ a szakértői bizonyításra került a sor, Ragó biró x kiadta a kérdést e^.biráiáa céljából a szerzői jogi szakértői bizrttságnak, amely Lukács £yörgy elnöklésével, Harsány! Zsolt előa dásában foglal kozott azzalaül kérdéssel: vájjon ki a szerzője a "Hányféleképen mehet a juhász a szamáron" *imü krokinak. Szász Ká r oly vbtt.,Keltái Jenő, Bálás P.Elemér és Huszka Jenő voltak a bizottsága, tagjai, amely hosszú szakértői véleményben terjesztette elő jelentését. Eszerint a szóbanlévő kroki semmiféle irodalmi értékkel rem bir, ugy az egyik, mint a másik iró is Írhatta, nem fedezhető fel benne semmi különösebb Írói egyénisé g, vagy irodalmi sajátosság, Hogy mégis ki a tulajdo nképeni szerző, az alapos tanulmányozás alapján sem volt megállapítható, annyi azonban bizonyos, hogy mindketten nem Írhatták a krokit, mert a szellemek ilyen s feltűnő mértékben való találkozása r . fordul elő az életben, -mondta többek között a szakvélemény, . . ^ r ~» Ragó József dr. törté nyszéki biró ma folytatta a tárgyalói t és Ítéletében Vadnay László terhére megállapította a szerzői jogbitorlái t és. „ énen a c imen 2o pengőre Ítélte. Az Ítélet ezenkívül ugy Vadnayt, mint Uporékat egyetemlegesen 72 pengő kártérítésben marasztalta, loo pengő szakértői költség ás 2oo pengő perköltség megfizetése mellett, Az ítélet szerint Upor Józsefek terhére sem gondatlanságot, sem pedig vétkességet nem lehetett megállapítani, s ezértvelük szemben eszmei kártérítés megítélésének sem volt helye. A 72 pengő kártérítési összeg azon az alapon je&jáiü szerepel a birói ítéletben, hogy egy ilyen krokiért napenta 2 pengő 4© filléres díjazás jár -a szakértői vélemény szerint - tehát az \e gy hónapig tartó előadási dij összeg* 72 pengőt tett volna ki.Abban a kérdésben, hogy a két iró közöJL- melyik az igazi szerző, az Ítélet azen az alapon kereste azigazságot, hogy Liszt krokija Írásban is megjelent, Vadnay László azonban senjmiíéle" elfogadható adatot nem tudott produkálni, arravonatkozóan, hogy Uszt tőle plagizálta volna a vitatott krokit. +\,at., • .-„. - v '-7 r ' " * -Jr ' J n Az alapos áasffli&ctei^mnmijh birói Ítélet ezzel végre végetvetett a hosszas pereskedésnek, /MOT/SY. — >• - EGY TÖZS.L JJ '.TLK KÖVETKEZMÉNYE.' . Lányi János dr. egyesbiró ma tárgyalta Wöllner Lipót magántisztvislelc bűnügyet,aki ellen sikkasztás büntette ciíién indult meg az eljárás A feljelentést Bakóczy Istvánná táblai tanácselnök neje tette és eszerint Wollner'mé l~<,4.^evben Bakoczynetol nagyértékü részvényeket vett át továbbá 2o "iHió koronát,amelyekért dollárt kellett volna vásárolnia,a kapott utasításoknak azonban nem tett eleget,es ugy a pénzt,mint a részvényeknek az értékét salát oeljaira költő te el. Wö llner tagadta bűnösségét, elmondotta, hogy annakidején egy Geza-uccai bankbizományos cégnél volt alkalmazásban és Rákóczy Istvanne ajánlotta fel neki, hogy játsziknak közösen.Neki nem volt annyi' értekpapi rja,hogy közösen játszhattak volna,Bakóczynó azonban ennek ellenére ezt Láf S^Í£bE lrJaÍt-' é l 5 S arantá1 ^, hogy ezek az értékek megmaradnak, ?H RL * 6Í1 13 tehet te,*ert akkoriban a tőzsdén csak nyerni leheakí r a ;^??rV ZZel SZ ? mten Ugy adta 016 az «setet,hogy a vádlott volt az, ?aiós£n«í Itt' vg ? na ^? rtékü Papírjait bizza rá. Nem felel meg azonban a ' valóságnak hogy közösen játszottak volna, iépen ellenkezőleg a vádlottnak az ?oí? wíííí ^a.itésai kellett volna a papírokkal üzleteket kötni. A sérfclí^í^e ?! ^ t ,r i r ° a tár gyalást elnapolta, mivel az ügy teljes /MO?/Ma g kulcnt ^" tizonyitékok hess érzés ét 'tartó* ta szükségesnek.
