Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2
1930-01-29 [030]
MA3YAR ORSZAir.3 :iT r ::: : :6 Kézirat. , AJS agrárhlokk ülése. 2. .•Idái. Budapest, 1030. január 20. r 0 L I T I K A./f olytatás/ W O* iSjv. e kérdésben. A beérkezett javaslatokat készséggel megtárgyalom az agrárblokkal. }soa át azonban a raktárhálózat intézményitől sem lehet várai .Mikor egy fél évszázaddal ezelőtt hasonló mezőgazdasági helyzetben gabonaraktárakat építettek, azok megteltek gabonával addig, míg a gazdának pénzre volt szükségé és a raktártél előleget kaphatott. De amkor nem veit olyan nagymértékű pénzszűke, tiz évig Is üresen álltak a raktárak és a gabonakereskedelem minden külön beavatkozás nélkül lebonyolította, a termés értékesítését a. kereslet és kínálat törvényei szerint. Ra áz aratás után tul alacsonyak cz árak és az ujabb áru piaara kerülése árromboló hatást gyakorolna,akkor igenis előnyös a hatása a gabonaraktárhálózatnak. Nem tartem helyesnek azonban, hogy gabor.amonopóliumot csináljunk és esetleg a Raditerményhez hasonló óriási apparátust léteeiteünk, mint egyesek proponálták. Ez egészségtelen és s mezőgazdaság érdekeivel ellentétes helyzetet teremtene. A meglévő raktárakat fel kell hasznáinunuk, ahol annak szüksége mutatkozik és előlegeket kell adnunk a pénzszűkében szenvedő gazdáknak, a zöldhitel kérdését meg kell oldanunk, szabad kezet kell adnunk azoknak a termelőknek, akik maguk akarják a termésüket értékesíteni a szabadkereskedelemben, A monopólium tönkretenné a mezőgazdasági kereskedelmet és ha a helyzet megint ugy váltóa:iék, hogy nem lenne szükség a monopóliumra, nem tudnók egy-kettőre helyréid, litani a gabonakereskedelmet, amelyet tönkretenni könnyebb volna,mint újból talprasegíteni, Nem szabad a kereskedelem normális működését megz hv fi mi, ha ~s ka eminens közgazdasági érdek nem kívánja a beavatkozást; Az árstabilizáció problémája is rendkívül bonyolult dolog, a megoldásnál rendkívül sok szempontra kell tekintettel lenái, A tervekkel . a', ónban készen kell áilanunk, mert ha mégis cdálg fejlődnének a dolgok,hogy táj a mezőgazdasági termelés érdekében a végső eszközökhöz kell nyúlni,akkor rern szabad készületlenül állnunk. Ez az utolsó fegyver es csak akkor haszj elhatjuk fel, mikor a mez cgazdasági termelér osődjét és ennek következtében az ország közgazdaságának a cserijét kell elhárítanunk \eJ e. A kormány ismerve a nehézségeket* nagy előrelátással rendelkezésére bocsátotta a rfföidmivelósügyi kormányzatnak azokat az összegeket tmelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy araezcgazdaság 1 termésértékesités terén eredményeket ércünk el. Különcsen e pénzügyminiszter volt nagy megértéssel e&í ránt a kérdés iránt, hiszen mint gactda, rraga is érzi a fennálló nehézségeket. Kereskedelmi mérlegünk megjavulása - hiszen a kereskedelmi mérleg passzivitása 1920-ben 20 millió pengőre csökkent .- az ezen a téren tett alapvető intézkedéseknek tudható be, a megtett intézkedések nélkül nem tudtuk válna kivinni termeivényeinket, nem tudtuk volnapénzzé tenni eket s ma fo^ozttahb mértékben éreznek annak a krízisnek hatását, amelynek enyhítésére Ixt tárgya] unk. Az agrárblokk különösen a tejtermelés fokozáséra hivta fel a figyelmet memoranduméban. Teljesen osztja est a felfogást, annál is inkábo, mert hiszen régóta állandóan és sokat foglalkozott'ezzel a kérdéssel. A háború alatt megszűnt rzövetkezeti • áióza tot már tel jesen: kiépítettük,megalakult az Országos O'ejazövetkezeti Központ, az árstabilizáció is megterfctént. Ma a helyzet az, hogy tulprodukció va , tehát arról keli gondoskodni elsősorban, hogy feleslegeinket iparilag feldolgoztassUk és exportáljuk. Ezen a téren nagy eredményeket értünk el, elsős e-rban az ái.J.ami márkázás utján. Va j ki v -'telünk nagy haladást tett előre. Az Országos "ej szövetkezeti' Központ az egyik nagy dán vaj exportőrrel állapodott meg. Január havában eá- " dlg hét waggon állami márkával ellátott vajat vittünk ki külföldre, ;s "a külföldi lap-vélemények azt mutatják, hogy vajunkat a dán vajjal egyenlően értékelik. Teljesen egyetért tehát asakkal, akik a tejtermelés fokozása érdekében még az áld 3 zátoktól sem riadnak vissza. A tej szövetkezeti hálózat minél intenzivebb kiépítése iránt mindent el kell követni. Olyan vidékeken, <-• hol a megszervezés elsőrangú, a gazdák hetenként száz-százötven pengőt vesznek be a tejből, ami lehetővé teszi nekik azt. hogy fede.ehessek sürgős szükségeiket és eleget tehessenek olyan kötelezettségeiknek,amelyeket esetleg -vsak köl '-sönt 61 tudnának fedezni. : Ha megvalós"tanúflk mindazokat az ideákat ós gondolatokat, amelyek aqot az agrárkrízis megoldása érdekében felmerültek, teljes mértekben a kérdett Így sem tudnánk megoldani. Nen pedig azért.mert.a°krízis önmagái a visszatérc* vcnal. :ia könny i tünk valamely termelési égen és a pánikat ,.• folytatása következik %
