Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-29 [030]

MAGYAR 0RSZÁGP3 TWfálTC Budapest, 1030, január 20. Az Agrárblokk ülése.1.oldal, POLITIKA ÍIO ö . tÖ -jv • §§A Magyar Országos Tudósító jelenti: Az Egységespárt agrárblokkja ma délután farkasfalvi Farkas G-éza elnöklése mellett ülést tartott, amelyen M a y e r János földmivelésügyi miniszter válaszolt a képviselőház és a felsőház agrár csoportjának ankétsorozatán kidolgozott memorandumra. M a y e r János fÖldmivelésügyi miniszter köszönetet momdott az agrárésoportnez tartozó képviselőknek ezért, hegy javaslataikkal a kormány . támogatására siettek, abban a törekvésében, hegy az agrár-krizis- eayhitesén, illetve megszüntetésén munkálkodjék. Nem lehet vigasztalás rámk nézve, mondotta ezután a miniszter, hogy ugyanazok a problémák, melyek az agrárblckkct, illetve a földmivelésügyi minisztériumot és a kormányt foglalkoztatják gondot adnak egész Európa a gr ár társadalmának Is. MifcaeáSLtt keresik akivezető utakat, semmi szükség sincs arra, hogy a kormányt mentegesse, mert nincs igazuk azoknak, akik a krizis okát az elhibázott kormányintézkedésekben keresik. Nem lehet feltételezni; hogy Európa valamennyi agrárországában szakszerűség nélkül és nem elég körültekintően intézik az agrárügyeket. Mert ha abból, hrgy krizis van arra lehetne következtetni, hagy a kormány hibás,akkor ez a tétel az összes kormányokra állna. Az rkok keresésénél utalni kell arra, hegy a háború és az azt követő idők vagyor.pusztitásainak a következményeit viseljük. Az uj keret, amelybe a háboruelőtti nagy gazdasági egység szétbomlása után te kell illeszkednünk, nem mutatja a'zokat az előfeltételeket, amely-ek gazdaságunk fejlődéséhez szükségesek, 'kormányintézkedésekkel nem lehet pótolni azokat az előfeltételeket, ameiy-ektől Trianen megfosztott minket. • ' '' >* Elítélő szavak hangzottak el a fcldmivelésügyi kormány különböző kedvezményes akcióiról, Az elém terjesztett memorandum helyesen azt a kívánságot tartalmazza, hegy különbségeket keli tenni az egyes akciók között és amelyek szükséges alapját alkotják a jobb és a több termelésnek, azokat állandósítani kell és a költségvetésbe be kell illeszteni. A vetőmagakció, a mötrágyafcferM 6, a vetőmag szelektálásának a biztosítása kell hogy az eddigi módszer szerint történjék. Nem szabad ezeket á dolgokat a beruházás eshetőségeit?? függővé tenni, mert ha folyamatosan és fokozatosan nem tudjuk e kérdéseket előbbrevinni, ezek az akciók esetleg akkor szűnnek meg,amikor még nem hozták meg a végleges eredményt, akkor az eddigi munka és áldozat is kárbaveszett. Ebben a tekintetben teljesen Osztom a memorandum álláspontját. Pajnos a jövő költségvetési évre ezt a kívánságot már nem lehet keresztülvinni, mert a keret meg van állapítva, sőt egy o/-os általános redukció is elkerülhetetlen kényszer. Egyik nolitikai értekezleten olyan értelmű felszólalás hangzott el, hogy a mai krizis bekövetkeztét már előre lehetett látni és volt aki a kormányt figyelmeztette.' a tavalyi jó konjunktúra idején, hogy rossz -konjunktúra fog jönni. Aki ezt mondetta, bármely nagy értékű és tudású egyén is legyen , nem tartozik az agrárkörökhöz és igy nem is volt alkalma a kérdésbe annyira bele látnia, mint nekem, akitek az egész minisztérium apparátusa rendelkezésére áll, a főcsztályok es különösen a Kísérleti intézmények élén európai hirtt emberekkel, akik minden válságjelenségről jelentést teszlek, Nekem tehát több alkalmam van kombinálni és előre látni a helyzet alakulását. Hogy mi láttunk jobban előre, bizonyltja az, hogy mindaz az intézkedés,amelyet foganatosítottunk, igy a gabona- és iisztkisérleti állomás felállítása, a buzakataszter felállítása, a töcb, de emellett a jobb termelésre viió áttérés elősegítése, mindez már meg volt, mikor a krizis tulajdonképpen akuttá vált. A krízis asak' az idén mélyült ki, tavaly még kedvező volt a- konjunktúra , senki eladni nem akart. Csak idén estek . . a gabonaárak a Világpiaci ár alá 2-3 pengővel, A külföld í országikban különböző módokon, próbáinak az agrárkrízisen segíteni. Egyes helyeken, mint Ausztriában, a termelési prémium rendszerét fogadják el, mások adóelengedéssel, ismét mások az árbizto.sí tás, illetőleg áremelés utján, vagy más helyütt a behozatali jegyek révén akarnak segíteni. Mindezek a módozatok több-kevesebb sikert hoztak, ott ahol megpróbálták őket. Tekintetbe kell venni azonban, hogy az import-államok vámokkal kffmyebten tudnák segíteni a ha jjn.Ausztriában egészen más a helyzet, mint nálunk, mert Magyarországon a vámemelés azt jelenten é,hógy a'meggyöngül t f cgyasztói-étegek terhére akarjuk az árstabilí zk- lót biztosítani. A közraktárak kérdésével is behatóan.foglalkostam a kormány megbízásából. A szakköröket is felszólítottam,hegy terjesszék elő javaslataikat /folyt. köv./