Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-22 [030]

A KÚRIA HELYBENHAGYTA A MISKOLCI LEÁNYOK MEGRONTÓINAK SÚLYOS BÖRTCNBÜN TETESÉT, Visszataszít6 részletei miatt emlékezetes az a bűnügy, amelybek nébány lelketlen, lélekkufár volt a vádlottja, akik Miskolc környékén ütötték fel tanyájukat és ottan garázdálkodtak hónapokon keresztül a tapasztalatlan fiatalleányok körében. A sokrétű leánykereskedés ügye 1027.elején pattant ki és a véletlen megrázó részleteket hozott napfényre a miskolci leánykereskedők sötét manipulációról. Kiderült, hogy a főbün'is Grossmann Kálmán mesőcsáti nyilvánosház tulajdonos, aki feleségéve], és egy F.Tóth Mihály nevű, mindenre kapható, foglalkozásnélküll mázolósegéddel együtt követte el bűnös cselekményeit. Grcssmann hosszabb időn keresztül felhasználta üzelmeire a miskolci hatósági munkaközvetítő hivatalt,amelynek egyik tisztviselőjét, névszerint xMészáros Ferenc alkalmazottat félrevezette és Így szerzett ujabb transportokat mezőcsáti büntanyája számára. A Grossmann által követett módszer az volt, hogy a háromtagú társaság egyike koronként megjelent a miskolci hatósági munkaközvetítő hivatalban és ott pincérleányokat kért a mezőcsáti kávéház részére. Mészáros Ferenc tisztviselő jóhiszemű müen közvetített Is ilyen pincérnői állásra néjány fiatal leányt, akikre azonban kivétel nélkül az a szomorú sors várt, hogy nem a kávéházban találtak alkalmazás t, hanem Grossmannék büntanyájára kerültek. A leleplezés után a háromtagú bűnszövetkezet rendőrkézre került és a miskolci törvényszék előtt kellett számotadnlok lelketlen cselekedeteikről. A törvényszék Grcssmann Kálmánt kétrendbeli kerítés bűntettében, három rendbeli kerités bűntettének' kísérletében és hárem rendbeli kerités vétségében mondotta ki bűnösnek.B.Tóth Mihályt az elsőfokú bíróság két rendbeli kerités vétségében, Grossmann Kálmánnét pedig szintén két rendbeli kerités vétségében találta bűnösnek. Megállapítást nyert, hogy Grossmann Kálmán az 1920.év tavaszán, közvetlenül a húsvéti ünnepek előtt Szemísxxk Júliát azzal szédítette meg, hogy a háztartásában, Mezőosáton gazdaasszonyra van szüksége és a leányt, aki még huszadik életévét sem töltötte be, a felesége nevén álló mezőcsáti nyilvános házba vitte és cda szerződtette. ?.Fir»st ugyancsak 1926.április naftában a miskolci hatósági munkaközvetítő hivatal utján szerződtette le kávéházi pincérleánynak, azonban a leányra Mezőosáton ugyanaz a sors várt, mint másik társxnőjére. S.Erzsébet, F.Margit és S,Júlia miskolci leányok szintén a hatósági munkaközvetítő megtévesztésével kerültek ki a mezőcsáti büntanyára, ahonnan azonban néhány nap múlva kiléptek, mert tudatára ébredtek megcsalatásuknak. P.Margit Grossmann Kálmánné csábításának esett áldozatául és igy jutett ki a mezőcsáti büntanyára. P.Tóth Mihály Sz.Júlia és T.Margit megkerítés ében nyújtott segédkezet Grossmannéknak, G.Kálmánné pedig P.Emmának és B.Pirosnak a bűnös útra juttatásában volt segítségére elvetemedett férjének. A törvényszék Grossmann Kálmánt az enyhitő szakasz alkalmazásával összbüntetésképen 1 évi börtönre, B.Tóth Mihályt fis Grcssmann Kálmánnét pedig egyenként 2-2 havi fogházra Ítélte. A debreceni tábla Grcssmann Kálmán bűncselekményeire vjnatkezóan megállapította az üzletszerűséget és ezért - a 92-ik szakasz mellőzésével - 2 évi fegyházbüntetéssel sújtotta. Ugyancsak felemelte a tábla az asszony büntetését is, akit a bűnös üz^lmekért 6 hónapi börtönbüntetésre ítélt.A tábla B.Tóth Mihály büntetését helybenhagyta. Most foglalkozott az annakidején nagy feltűnést keltett üggyel a kúria Magyar-tanácsa, amely a benyújtott semmiségi panaszokat el-, illetve visszautasította és igy a három vallottra a debreceni Ítélőtábla által kiszabott büntetéseket jogerőre emelte,/MOT/Ky,