Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1
1930-01-14 [029]
MAÜ*j£AR L.iO/jí.áCo TUT'CSITO. Kézirat Tizenhatodik kiadás Budapest, 1930. január 14. ^ XII. évfolyam, 10.szám. P Ö V Á K 0 3 . / Az üzemi munkások nyugbérszabályzata. Folytatás 2,/ A bizottság ezután a 55 pontból álló szabályrendelet minden egyes szakaszát külön - külön mérlegelte,, Különböző kisebb jelentőségű és stiláris módosítások mellett a bizottság a szabályrendeleten az alábbi fcntósa.M> változtatásokat eszközölte : A szolgálati idő és az a korhatár,amelynek betöltése esetén teljes fizetéssel megy nyugdíjba az alkalmazott, nem negyven év, hanem harmincöt év lesz, az életkort pedig nem 65,-évben, hanem 69-ban maximálják. Tiz éves szolgálat után az elvezett fizetésnek nem harminc, hanem negyven százaléka lesz a nyugdíj és ezen túlmenően évenkint arányosan emelkedik. A bizottság elfogadta azt az indítványt is, hogy méltányos esetekben a szolgálatból fegyelmi vagy egyéb uton elbocsátott alkalmazottak családtagjai is kaphassanak ellátást, illetve végkielégítést. Az á-vákat megillető járulék a szabályrendeletben javasolt husz százalék helyett harminc százalék lesz. Az alkalmazottak fizetéséből levonásba kerülő nyugdíjjárulékot viszont az eredetileg javasolt négy százalék helyett három százalékban állapította meg a bizottság. A mSdositó javaslatokat Szabó József és Stelnherz Simon nyújtották be. K r i a s Arpá/l még azt kérdezte meg az elnöklő tanác snoktól,va jjon nem volna-e lehetőség arra, hogy a nyugdíjalap kezelésébe;' és a nyugdijak megállapításába a munkások képviseletét is belevonják. Borven dégh Ferenc tanácsnok válaszában közölte> hogy ez a ma fennálló törvényes rendelkezés szerint keresfctülvihetetlen, mert a nyugdíjalap kezelésre és a nyugdíj mértékének megállapítására más szervek hivatottak. A szabályrendelet-tervezet szakaszainak nagyrészét változatlanul vették tudomásul és az emiitett módosításokkal a tervezetet ugy részleteiben, mint általánosságban elfogadta a bizottság. Hozzászólás nélkül járult hozzá a bizottság a másik napirenden lévő nyugellátási szabályrendelet-tervezethez is, amely azokra Í az alkalmazottakra vonatkozik, akik sem a tisztviselő, sem a munkás nyugdíj, vagy nyug« bér szabályrendeletek hatásk őrébe nem tartoznak. A munkásügyi bizottság ülése kilenc óra után véget ért, /MOT/D./SZ. TUDOMÁNY. ÜLÉST TARTOTT A MAGYAR BARLANGKUTATÓ TfUSJffi&C A M ag yar Barlangkutató Társulat kedden este Hzakül ;st tartott, amelyen IC a dl £ ittokár elnökölt. A szakülésnek egyetlen előadója D u d 1 c h Endre dr, volt, aki az aggteleki barlang biológiai vizsgálatainak történetét és ezen vizsgálatok mai á llásáfe:, ismertette. Felsorolta a barlang állatvilágának kutatóit, igy a mult századból Tétényi Salamon, Kovács Gyula, Frivaldszky Imre és János, Schmidl Adolf és Horváth Géza felfedezéseit,amelyeknek eredményeképpen a század végéig 24 állatfajt ismertünk meg a barlangból. Ez a szám 1929-ig mindössze 26-ra emelkedett. 1922-és 1927 között dr. Bokor Elemér, dr. Gebhardt Antal, dr. Soós Lajos és az előadó munkássága következtében ujabb 23 fajjal emelkedett a barlangból ismeretes állatfajok száma. Az előadó 1928. nov. 1929.dec. közötti időszakban 13 alkalommal kuta tott a barlangban és nemcsak az állatvilágot, hanem az életviszonyokat is figyelembe vette. Thysiographiai és talajtani vizsgálatokon kivül résziét-sen vizsgálta a barlang hőmérsékleti viszonyait, a levegő nedvességét, a párolgást és a légáramlatokat 5 Figyelemmel kisérte a vizek járásit, magasságát, sbbességét és hőmérsékletét. Számos mérést végzett a csepegő vizek mennyiségére és hőmérsékletére t Hozott vizprábákat analízisre, meghatározta a vizek oxygéntártalmát, hidrogénionkoncentrációját és elektromos vezető 1 képességét. L ORSZÁGOS LEVÉtTte / folytatása következik. / |^
