Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2
1929-12-31 [028]
FALUSI'' MULATSAG BÓCSÁN POFONNAL, VIETUSKODÁSSAL, BIOS KÁVAL ES EMBERHALÁLLAL . '. ° ...... ..... , L Körösi Lás él o.-.bóc s a z ö ldha lomi- jómódú 'kovácsmester 1520. május 2o-án tánccal es ivászattaü. egybekötött nagyszabású házi mulatságot rendezett,amelyen a falubeli legények, asszonyok és leányok közül legalább százan résztvettek Megjelent a falusi majálison két kecskeméti legény is, név Szerint Tyukász Balázs és B. Varga István, akik szemmelléthatóan tável tartották magukat a bocsaiaktól: nem táncoltak, kettesben ittak, kurjongattak és' muzsikáltatták magukat. Már ezt se vették jó sziwel a Bócsai legények,akiken végképp úrrá lett a visszafojtott indulat, amikor az egyik vendégasszohy hírül hozta,hogy Tyukász Balázs éppen most veri és pofozza Bak Antalt gazdálkodó Sándor nevü legényfiát. Az öreg Bak a hírre felkaszálódott a borospohár mellel, nyomában vagy harminc-negyven bócsai legény és vészes kurjongatás'közben, fenyegetőzve és szitkozódva közeledtek a két kecskeméti legény felé. P. Varga István és Tyukász Balázs jónak látták a tulera elől visszavonulni, az üldözők az*n tan az országúton utolérték a két legényt, mire általános verekedés kezdődött. A kecskemétiek hatalmasan védekeztek és közben a leghangosabban • rdltozo Bak Antalt fütyköseikkel félholtra verték,de végeredményben súlyos vereséget szenvedtek^ B, Varga István holtan maradt a.porondon, Tyukász Balázs pedig szintén több sebből vérzett. A csendőri nyomozás kiderítette,hogy B. Varga Istvánt Turcsik József és Turcsik Mihály bócsai földmüvesek^szurkálták halálra. A kalocsai törvényszék a rendkívül nagy számban kihallgatott ta nuk vallomása alapján megállapította, hogy a Turcsik-fivérek támadását mi sem indokolta, a jogos önvédelem esete nem forog fenn, mert a két kecskeméti legénynek nem volt szánoéká'-an verekedni. A verekedés egyáltalán elkerülhető lett-volna, de a legények duhaj, zabolátlan természetükkel egyenesen keresték, h cselekmény elbírálásánál a birósag a Turcsik-fivérekre vonatkozóan súlyosbít 0 körülménynek vette,hogy meglett házasember létükre nem átallották magukat oktalanul beártani a verekedésbe, veres tettük után dicsekedtek, durv&lelküek, akik embertársuk testi épsége iránt igen közömbös érzéssel viseltetnek.EnyhitŐ körülmény mindkettőjüknél bizonyos fokú ittasságuk. Tyukász Baláz3 esetében enyhítő körülménynek vette a törvényszék a fiatal kor^t, bizonyos fokú ittasságát, felindult lelki állapotát, beismerését és családos voltat. Mindezek figyelembevételével az első- bíróság Turcsik J#zsefet halált okozó súlyos testi sértés bűntettéért háromévi fegyházra, Turcsik Mihályt ugyancsak halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt kétévi és hathónapi fegyházra, Tyukász Balázst pedig súlyos testi sértés vétségéért háromh 0 napi fogházra Ítélte. A tábla Kállay-tanácsa most Turcsik József tüntetését kétévi börtönre, Turcsik Mihály büntetését pedig egyévi és hathónapi börtönre szállította le. Tyuké.sz Balázs fogházbüntetését a tábla helybenhagyta. A másodfokú ítélet ellen a főügyész és a védők semmiségi panaszszal éltek. /MOT/Ky. SAJTÓPÖR AZ ELMARADT GYÁSZBESZÉD MIATT. Steiner Gyula a mult év júliusában a Magyar Sütők Lapjában "Miért maradt ül a gyászbeszéd?" címmel cikket Irt, amelyben azt irta, hogy néhai Aovacsevics ^ilos temetésén azért maradt el a gyászbeszéd,mert Dóczi Sámuel dr. ipartestületi ügyész a beszédért pénzt kért és a ssalad azt nem volt hajlandó megadni.'A "Cikkre Dóczi Sámuel az ipartestület közlönyében válaszolt és válaszában ^teiner Gyula állítását rágalmazásnak minősítette. Steiner sajtópart indított Dóczi Sámuel ellen, aki viszontvádat emelt Steiner Gyulával szemben. A budapesti tüntető törvényszék Steiner Gyulát rágalmazás vétsége miatt háromszá z pengő pénzbüntetésre. itélte. A tábla Gadó-tanácsa most az elsőfokú ítéletet-helybenhagyta. Steiner a. táblai itelet ellen semmis égi panaszt jelentett be'. /MOT/Ky.